Tim
Komolyan mondom Illa válaszai rosszabbak voltak mint egy szappanoperában. Miért néz mindenki ennyire hiszékenynek? Az utóbbi időkben már azért nem küldtem senkit Illa után ,mert tudtam ,hogy megcsal és többször ezt már nem akartam hallani.
- Ahogy óhajtod... - Csókoltam meg, de mikor meghallottam Carol nevét... - Kincsem várj egy percet. - Léptem ki a házikóból és gyors léptekkel indultam a kocsihoz.
- Most elmehetsz, de okvetlenül add át Archibaldnak, hogy az új nevelőnőt, Caroline Seeley Darwint ne engedje be a kastélyba, ha be meg? Akkor pedig dobja ki.
- Ahogy mondod.. - És már pattant is be az autóba.
- Itt is vagyok... - Toppantam be az ajtón. - Áh eper... - Nyúltam az asztalon lévő tálért. Majd lenéztem a lányra. - Ma nem lesz szex.... Tudod egy gyerektől szülő lesz az ember, de kettőtől már fáradt. Nekem pedig már három van. - Mosolyodtam a lányra...
2010. június 30., szerda
Amy
Amikor kisegített az autóból én csak bámultam. Kék laguna hű...
- Szép, édesem.. - Csókoltam meg, majd ekkor kérdezte van e dolgom.Néztem rá szúros szemekkel mi van. - Te, mit feltételezel rólam? - Kérdeztem tőle miközben a telefonomat kerestem mivel kettő is volt. Az egyikben egy sms volt. Gyorsan megnéztem.
"Szia Jen!
Merre vagy már, az üzletnek mindjárt vége... by : Nick"
Esküszöm megfojtom. Kikapcsoltam a telefonom mind a kettőt és laza mozdulattal a táskámba ment a kis fegyverem mellé. - Nincs dolgom édesem. Estére és mindenkorra a tied vagyok. Szívvel lélekkel... Nincs semmi és senki aki megzavarhatna minket. - Borultam a nyakába és jól eset az ölelése. - Szeretlek és tudom mit akarok. Ezzel a férfivel tölteni ezt az éjszakát, estét nappalt... - Mondtam neki, majd elindultunk a part felé, de inkább a kis házba vágytam ami gyönyörű volt. Amikor bementünk. Kis házban egy konyha és abból nyílt egy szoba.. ahogy beljebb mentem ott volt egy nagy francia kerek ágy amin akár 4-en is elférnénk. - Maradjunk több napra. - Mondtam neki. - Chris meg lesz Carolal bízz bennem. Ha nem is benne akkor bennem bízz... - Mondtam neki és megcsókoltam. A konyhában egy asztal volt tele finomsággal plusz gyűmölcsel. Hmmmm... kérdéses mit vettem el az asztalról Epret amit csokoládéba mártottam. Istenii... Leültem a székre és figyeltem Sebet, mit reagál és csinál.
- Szép, édesem.. - Csókoltam meg, majd ekkor kérdezte van e dolgom.Néztem rá szúros szemekkel mi van. - Te, mit feltételezel rólam? - Kérdeztem tőle miközben a telefonomat kerestem mivel kettő is volt. Az egyikben egy sms volt. Gyorsan megnéztem.
"Szia Jen!
Merre vagy már, az üzletnek mindjárt vége... by : Nick"
Esküszöm megfojtom. Kikapcsoltam a telefonom mind a kettőt és laza mozdulattal a táskámba ment a kis fegyverem mellé. - Nincs dolgom édesem. Estére és mindenkorra a tied vagyok. Szívvel lélekkel... Nincs semmi és senki aki megzavarhatna minket. - Borultam a nyakába és jól eset az ölelése. - Szeretlek és tudom mit akarok. Ezzel a férfivel tölteni ezt az éjszakát, estét nappalt... - Mondtam neki, majd elindultunk a part felé, de inkább a kis házba vágytam ami gyönyörű volt. Amikor bementünk. Kis házban egy konyha és abból nyílt egy szoba.. ahogy beljebb mentem ott volt egy nagy francia kerek ágy amin akár 4-en is elférnénk. - Maradjunk több napra. - Mondtam neki. - Chris meg lesz Carolal bízz bennem. Ha nem is benne akkor bennem bízz... - Mondtam neki és megcsókoltam. A konyhában egy asztal volt tele finomsággal plusz gyűmölcsel. Hmmmm... kérdéses mit vettem el az asztalról Epret amit csokoládéba mártottam. Istenii... Leültem a székre és figyeltem Sebet, mit reagál és csinál.
Sebastian
Tim
Élveztem Zoet kínozni? Vagy csak azért csináltam ,hogy megmutassam mitől féltettem? Erre a kérdésre magam sem tudtam volna válaszolni ,hiszen most épp fájdalmat okoztam neki azért ,hogy lássa mitől akartam óvni, de nem bántam meg. A fene sem tud ezeken a zűrös ügyeken kiigazodni. A lényeg az ,hogy abbahagytam és feszülten figyeltem Zoet.
- De ezzel nem segítesz ,értsd már meg. Elegem van ebből az egész vezéresdiből. Elhiszed ,hogy ha most lehetne visszamennék a múltba ötödikes koromig? És mindent máshogy csinálnék? De nem lehet... - Néztem ridegen a tükröt és magamat, nagyon megváltoztam. - Nézz csak rám. Annyit öregedtem négy év alatt mint más 10év alatt. Elveszítettem az egyik legjobb barátomat. A másik... a bátyád... vele pedig nem tudom mi van. Néha úgy érzem mintha egy idegen lenne. Tucatszor találkozunk egy nap ,de van mikor hetekig nem beszélünk. Valóban ,igazad van. A halálfalóság maga a mámor. Csak mutatnád meg nekem is a jó oldalát. Érted már miről beszélek? - Néztem le rá ,még mindig ridegen, de legszívesebben magamhoz öleltem volna és el sem engedtem volna karjaim közül ,talán soha sem.
- Nem tudsz te semmit... Minek is beszéltem eddig neked? - Vágódtam ki az ajtón és úgy vágtam be magam mögött, hogy hallottam a fa reccsenését. Király az ajtót is összetörtem. Méghogy öljem meg? Hát nem tudnám...
Élveztem Zoet kínozni? Vagy csak azért csináltam ,hogy megmutassam mitől féltettem? Erre a kérdésre magam sem tudtam volna válaszolni ,hiszen most épp fájdalmat okoztam neki azért ,hogy lássa mitől akartam óvni, de nem bántam meg. A fene sem tud ezeken a zűrös ügyeken kiigazodni. A lényeg az ,hogy abbahagytam és feszülten figyeltem Zoet.
- De ezzel nem segítesz ,értsd már meg. Elegem van ebből az egész vezéresdiből. Elhiszed ,hogy ha most lehetne visszamennék a múltba ötödikes koromig? És mindent máshogy csinálnék? De nem lehet... - Néztem ridegen a tükröt és magamat, nagyon megváltoztam. - Nézz csak rám. Annyit öregedtem négy év alatt mint más 10év alatt. Elveszítettem az egyik legjobb barátomat. A másik... a bátyád... vele pedig nem tudom mi van. Néha úgy érzem mintha egy idegen lenne. Tucatszor találkozunk egy nap ,de van mikor hetekig nem beszélünk. Valóban ,igazad van. A halálfalóság maga a mámor. Csak mutatnád meg nekem is a jó oldalát. Érted már miről beszélek? - Néztem le rá ,még mindig ridegen, de legszívesebben magamhoz öleltem volna és el sem engedtem volna karjaim közül ,talán soha sem.
- Nem tudsz te semmit... Minek is beszéltem eddig neked? - Vágódtam ki az ajtón és úgy vágtam be magam mögött, hogy hallottam a fa reccsenését. Király az ajtót is összetörtem. Méghogy öljem meg? Hát nem tudnám...
Zoe
Zoe
- Engedj el - mondtam neki, de ekkor szembe fordított magával és egy egyszerű mozdulattal letépte a nadrágom. Pár másodpercig meghökkenve tekintettem rá, majd észbekaptam, de akkor már késő volt.
- És, ha igen? Miért tiltottál tőle? Mert neked lehet? Neked azt is lehet amit másnak nem? Milyen jogon parancsolsz meg nekem te bármit is? - vágtam kérdéseimet ingerülten a fejéhez. Ki akartam jutni innen. Nem maradok meg vele tovább egy helyiségben. Éles fájdalom járta át az egész alsó testem. A derekamtól felfelé, csak enyhe bizsergés volt. Biztosan a tetoválás.
- Fejezd be - sikítottam fel a fájdalomtól és a jegyhez kaptam, mely most égetett és szúrt. - Sebastian, azonnal fejezd be - nyöszörögtem, de hangom elcsuklott. Pár percig még tartott a rémálomhoz hasonló élmény, de utána egyszeriben elmúlt. A testem elfáradt, és remegtem a kimerültségtől. Sebastian biztos, hogy nem normális. Nem csináltam semmi rosszat.
- Nem értelek - leheltem halkan ahogy felültem a mosdópultjára. - Behódoltam neked, vagy legalábbis a halálfaló részem felesküdött rá, hogy szolgálni foglak. Ez sem tetszik? Mit szeretnél Sebastian? Én csak segíteni akartam neked, de már mindegy - néztem fel rá dacosan.
- Minek jöttél ide? - kérdeztem a legalapvetőbb kérdést. Csak remélni tudtam, hogy már lenyugodott és nem fog itt öldökkölni és örjöngeni. Soha nem mondtam és csak ritka pillanatokkor mutattam ki, de volt, hogy féltem a haragjától. Attól ami bekövetkezhet. Miért is lettem Halálfaló? Talán csak érte, mert meg akartam védeni attól, hogy mindig egy másik oldalát játsza előttem. Miért nem mutatja azt, amelyiket akkor használja, mikor a seregének tart előadást. Öljön meg, már az sem érdekel. De a kaettős életbe belefog őrülni, ahogy Ő is megmondta. Nem tehetek érte semmit. Én már léptem.
Lassan lekászálódtam a mosdóról, majd Sebastian elé sétáltam aki most ugyan akkora volt mint én.
- Nem ítéllek el, de tudni akarom, milyen a halálfaló Sebastian. Ha akarsz, most megkínozhatsz. Ha arra vágysz, ölj meg. De előttem ne játszd meg magad. Mert... én féltelek - suttogtam csak magam elé olyan halkan, hogy talán meg se hallotta. Megöleltem, majd rideg szemmel elfordultam tőle és mereven bámultam a tükörképem. Talán, most meghalok...
- Engedj el - mondtam neki, de ekkor szembe fordított magával és egy egyszerű mozdulattal letépte a nadrágom. Pár másodpercig meghökkenve tekintettem rá, majd észbekaptam, de akkor már késő volt.
- És, ha igen? Miért tiltottál tőle? Mert neked lehet? Neked azt is lehet amit másnak nem? Milyen jogon parancsolsz meg nekem te bármit is? - vágtam kérdéseimet ingerülten a fejéhez. Ki akartam jutni innen. Nem maradok meg vele tovább egy helyiségben. Éles fájdalom járta át az egész alsó testem. A derekamtól felfelé, csak enyhe bizsergés volt. Biztosan a tetoválás.
- Fejezd be - sikítottam fel a fájdalomtól és a jegyhez kaptam, mely most égetett és szúrt. - Sebastian, azonnal fejezd be - nyöszörögtem, de hangom elcsuklott. Pár percig még tartott a rémálomhoz hasonló élmény, de utána egyszeriben elmúlt. A testem elfáradt, és remegtem a kimerültségtől. Sebastian biztos, hogy nem normális. Nem csináltam semmi rosszat.
- Nem értelek - leheltem halkan ahogy felültem a mosdópultjára. - Behódoltam neked, vagy legalábbis a halálfaló részem felesküdött rá, hogy szolgálni foglak. Ez sem tetszik? Mit szeretnél Sebastian? Én csak segíteni akartam neked, de már mindegy - néztem fel rá dacosan.
- Minek jöttél ide? - kérdeztem a legalapvetőbb kérdést. Csak remélni tudtam, hogy már lenyugodott és nem fog itt öldökkölni és örjöngeni. Soha nem mondtam és csak ritka pillanatokkor mutattam ki, de volt, hogy féltem a haragjától. Attól ami bekövetkezhet. Miért is lettem Halálfaló? Talán csak érte, mert meg akartam védeni attól, hogy mindig egy másik oldalát játsza előttem. Miért nem mutatja azt, amelyiket akkor használja, mikor a seregének tart előadást. Öljön meg, már az sem érdekel. De a kaettős életbe belefog őrülni, ahogy Ő is megmondta. Nem tehetek érte semmit. Én már léptem.
Lassan lekászálódtam a mosdóról, majd Sebastian elé sétáltam aki most ugyan akkora volt mint én.
- Nem ítéllek el, de tudni akarom, milyen a halálfaló Sebastian. Ha akarsz, most megkínozhatsz. Ha arra vágysz, ölj meg. De előttem ne játszd meg magad. Mert... én féltelek - suttogtam csak magam elé olyan halkan, hogy talán meg se hallotta. Megöleltem, majd rideg szemmel elfordultam tőle és mereven bámultam a tükörképem. Talán, most meghalok...
Sebastian
Tim
Hiába is ismertem már annyira Zoet ,hogy tudjam titkol valamit. Már majdnem egy hónapja érzékelem rajta azt ,hogy nem mer a közelembe jönni. Vagyis mer, csak távolságot tartva. Fél valamitől, hogy rájövök. De mire? Elég volt magamban kimondani a varázsigét ,hiszen ha az elmúlt időben nem használtam milliószor akkor egyszer sem. "Legilimens!". Pöccintettem felé pálcámmal. Szerencse ,hogy éppen a pakolásra és arra koncentrált ,hogy még véletlen se nézzen rám és ez miatt nem vette észre a fény nyalábot ami felé haladt.
Földbe gyökerezett a lábam. Legszívesebben ölni tudtam volna, de meg sem bírtam moccanni. Elegem van. Ha mondok valamit, annak miért kell mindig az ellenkezőjét csinálnia mindenkinek? Nah, jó Sebastian akkor most kikérdezzük Zoet. Utána pedig mészárolunk.
- Nem akarsz nekem mondani valamit? - Csókoltam bele nyakába, alig bírtam nyugodt maradni. Mit képzel magáról ez a szajha? Megmondom neki ,hogy nem erre direkt megteszi? Hát isten bizony megfojtom.
- Tényleg nem? Akkor ,majd megmutatom mire vagyok kíváncsi. - Híretelen lerántottam róla nadrágját. - Tehát igaz. Mit képzelsz magadról? - Ordítottam és előkaptam pálcámat. - Miért csináltad? Teljesen tönkre akartok tenni? Mert jó úton haladtok ,gratulálok. - Néztem rá undort tükrözve és feültem a radiátorra. - Azért tetted mert megtiltottam? - Kérdeztem és átfogtam karomat ,majd erősen koncentráltam. Ha minden igaz akkor sikerülni fog az amit Illánál csináltam. Az irányítás és a fájdalom. - Ha megtetted. Akkor vállald is.... - Koncentráltam...
Hiába is ismertem már annyira Zoet ,hogy tudjam titkol valamit. Már majdnem egy hónapja érzékelem rajta azt ,hogy nem mer a közelembe jönni. Vagyis mer, csak távolságot tartva. Fél valamitől, hogy rájövök. De mire? Elég volt magamban kimondani a varázsigét ,hiszen ha az elmúlt időben nem használtam milliószor akkor egyszer sem. "Legilimens!". Pöccintettem felé pálcámmal. Szerencse ,hogy éppen a pakolásra és arra koncentrált ,hogy még véletlen se nézzen rám és ez miatt nem vette észre a fény nyalábot ami felé haladt.
Földbe gyökerezett a lábam. Legszívesebben ölni tudtam volna, de meg sem bírtam moccanni. Elegem van. Ha mondok valamit, annak miért kell mindig az ellenkezőjét csinálnia mindenkinek? Nah, jó Sebastian akkor most kikérdezzük Zoet. Utána pedig mészárolunk.
- Nem akarsz nekem mondani valamit? - Csókoltam bele nyakába, alig bírtam nyugodt maradni. Mit képzel magáról ez a szajha? Megmondom neki ,hogy nem erre direkt megteszi? Hát isten bizony megfojtom.
- Tényleg nem? Akkor ,majd megmutatom mire vagyok kíváncsi. - Híretelen lerántottam róla nadrágját. - Tehát igaz. Mit képzelsz magadról? - Ordítottam és előkaptam pálcámat. - Miért csináltad? Teljesen tönkre akartok tenni? Mert jó úton haladtok ,gratulálok. - Néztem rá undort tükrözve és feültem a radiátorra. - Azért tetted mert megtiltottam? - Kérdeztem és átfogtam karomat ,majd erősen koncentráltam. Ha minden igaz akkor sikerülni fog az amit Illánál csináltam. Az irányítás és a fájdalom. - Ha megtetted. Akkor vállald is.... - Koncentráltam...
Zoe
Zoe
Mikor bejött, magához ölelt és én legszívesebben elvesztem volna gyengéd ölelésében. Annyira jó lett volna, egy rövid időre visszamenni. Vagy, nem is rövid időre. Nem akarok elmenni, mert mindennek vége lesz.
- Mi az, hogy rossz.... - el is hallgattam. Megijedtem, hogy talán azért kérdezte, mert rájött. Egyszer ugyis rájön és akkor nem fog örülni. Már hogy is örülne egy olyan dolognak, amit megtiltott nekem. Azonban engem nem lehet egykönnyen visszautasítani. És mint tudjuk egy kis bájital csodákra képes. Gyerekjáték volt más bőrébe bújnom. Mikor azonban éppen a beavatás volt, Sebastiannak dolga volt. Pont mikor én kerültem sorra.
Ahogy a helyettese, Archibald lépett elő, magabiztosan néztem fel rá. Nem sejthettem, hogy Nathaniel is ott áll mellette, így mikor felemeltem taláromat, a derekamon lévő tetoválás kivillant. Hiába bújtam más bőrébe, ezt nem lehetett eltűntetni. Ekkor egy férfi lépett elő, kinek fekete csukja fedte arcát, nem tudtam, hogy Nate az, aki tudott a tetoválásról. Elrángatott, persze tiltakoztam ellene, és tagadtam, de egy bűbáj segítségével visszaváltoztatott. Szerencsére Archibáld ragaszkodott az új tagok beavatásához, így nem érdekelte, hogy ki is vagyok. Pedig páran hangoztatták, hogy mi is a nevem, és hogy Acerlot vezér ezt megtiltotta. Így történhetett, hogy börtönbe záratott. Nate emlékeit törölték. Mindig ő jár pórul. Mikor Sebastian elhagyta a kúriát, Archibáld magával rángatott és mivel nem voltam hajlandó lefeküdni vele, azt mondta életem legfájdalmasabb éjszakájában lesz részem. Hiába voltam vámpír, iszonyítos volt ahogy a sötét jegy beleégett hófehér, selymes bőrömbe. Nem a karomra kaptam, hanem a combomra. Ez idáig rajtam kívül egyetlen nő kapott ide jelet, de ő belehalt. Nem is csodálom. Igaza volt Sebnek, rá kellett volna hallgatnom és nem önfejűen idejönni. Pedig ezt Sebastian Acerlot nem tudhatja meg. Soha nem mondom el neki.
- Az iskola? Nagyon fog hiányozni. Fogalmam nincs, mit fogok most kezdeni - meséltem neki, de mikor éreztem, hogy keze lejjebb indul testemen, eltávolodtam tőle, majd felöltöztem. Természetesen, hogy nyár volt, így nem vehettem csizmát meg hosszú nadrágot. Nem mondhatok neki semmit, mert ideges lenne és megérteném. Hülye voltam és kész. Csak ne vágja a fejemhez. Pakoltam tovább, de mikor elindultam fogat mosni, követett, majd a nyakamba csókolt. Megborzongtam az émelyítő érzéstől, de nem mozdultam, mert akkor megint futnom kellenne. Különben is, borzalmas ez a rossullét. De csak azóta érzem, mióta hozzámért. Csak ne a jegy miatt legyen.
Mikor bejött, magához ölelt és én legszívesebben elvesztem volna gyengéd ölelésében. Annyira jó lett volna, egy rövid időre visszamenni. Vagy, nem is rövid időre. Nem akarok elmenni, mert mindennek vége lesz.
- Mi az, hogy rossz.... - el is hallgattam. Megijedtem, hogy talán azért kérdezte, mert rájött. Egyszer ugyis rájön és akkor nem fog örülni. Már hogy is örülne egy olyan dolognak, amit megtiltott nekem. Azonban engem nem lehet egykönnyen visszautasítani. És mint tudjuk egy kis bájital csodákra képes. Gyerekjáték volt más bőrébe bújnom. Mikor azonban éppen a beavatás volt, Sebastiannak dolga volt. Pont mikor én kerültem sorra.
Ahogy a helyettese, Archibald lépett elő, magabiztosan néztem fel rá. Nem sejthettem, hogy Nathaniel is ott áll mellette, így mikor felemeltem taláromat, a derekamon lévő tetoválás kivillant. Hiába bújtam más bőrébe, ezt nem lehetett eltűntetni. Ekkor egy férfi lépett elő, kinek fekete csukja fedte arcát, nem tudtam, hogy Nate az, aki tudott a tetoválásról. Elrángatott, persze tiltakoztam ellene, és tagadtam, de egy bűbáj segítségével visszaváltoztatott. Szerencsére Archibáld ragaszkodott az új tagok beavatásához, így nem érdekelte, hogy ki is vagyok. Pedig páran hangoztatták, hogy mi is a nevem, és hogy Acerlot vezér ezt megtiltotta. Így történhetett, hogy börtönbe záratott. Nate emlékeit törölték. Mindig ő jár pórul. Mikor Sebastian elhagyta a kúriát, Archibáld magával rángatott és mivel nem voltam hajlandó lefeküdni vele, azt mondta életem legfájdalmasabb éjszakájában lesz részem. Hiába voltam vámpír, iszonyítos volt ahogy a sötét jegy beleégett hófehér, selymes bőrömbe. Nem a karomra kaptam, hanem a combomra. Ez idáig rajtam kívül egyetlen nő kapott ide jelet, de ő belehalt. Nem is csodálom. Igaza volt Sebnek, rá kellett volna hallgatnom és nem önfejűen idejönni. Pedig ezt Sebastian Acerlot nem tudhatja meg. Soha nem mondom el neki.
- Az iskola? Nagyon fog hiányozni. Fogalmam nincs, mit fogok most kezdeni - meséltem neki, de mikor éreztem, hogy keze lejjebb indul testemen, eltávolodtam tőle, majd felöltöztem. Természetesen, hogy nyár volt, így nem vehettem csizmát meg hosszú nadrágot. Nem mondhatok neki semmit, mert ideges lenne és megérteném. Hülye voltam és kész. Csak ne vágja a fejemhez. Pakoltam tovább, de mikor elindultam fogat mosni, követett, majd a nyakamba csókolt. Megborzongtam az émelyítő érzéstől, de nem mozdultam, mert akkor megint futnom kellenne. Különben is, borzalmas ez a rossullét. De csak azóta érzem, mióta hozzámért. Csak ne a jegy miatt legyen.
Sebastian
Tim
- Ugyan, nem értesz te az autókhoz. Tudod rengeteg márka van. Ezen kívül sport kocsi, terepjáró, családi, limuzin... és még sorolhatnám. Különben is mindegyiket használtam már. És mióta is aggódsz te a pénz miatt? Esküszöm ha csődbe megyünk neked szólok először és eladhatod a kocsikat. - Huppantam be én is mellé. Hát igen, tényleg óriási hely volt ebben az autóba. Nem elég ,hogy fel lehetett benne állni, de még jakuzzi is volt benne. - Most mond azt ,hogy nem volt jó vásár. - Adtam neki egy csókot és már bontottam is az üveg pezsgőt.
- Tényleg? Ez jó hír... - Adtam neki a kristály poharat amibe éppen most öntöttem a zamatos italt. Miközben beszélt ,bele ,bele kortyolgattam az ízvilágoktól hemzsegő alkoholba, de mikor meghallottam a nevet ,mint akinek épp most mondták meg, hogy innentől az utcán él kiköptem a kortyot.
- Mi van? Ő nem... Nem jöhet a házamba. Chris közelébe meg még úgy sem... - Méltatlankodtam ,de nem akartam jelenetet. Főleg nem ma. - Ő veti meg ahogyan élünk? Mért ő hol él? A kurva sarkon... - Mosolyodtam el és láttam az elsötétített ablakon ,hogy megérkeztünk.
- Nyugi kinyitják... A többit pedig rövidesen meglátod. - Leheltem csókot vörös ajkaira. Kíváncsi vagyok mit fog szólni az estéhez. Hiszen jó aláfestés kell a nagy kérdéshez. És már nyílt is az ajtó. Mielőtt bármit is megláthatott volna a barátnőm, gyengéden lefogtam szemét és kisegítettem az autóból.
A látvány csodálatos volt, talán még szebb mint amikor tegnap itt jártam. A nap éppen lenyugvóban volt és szikrái visszatükröződtek a kék lagúna csillogó vizében. Az apró házikó ,mely a lagúna partszakaszának egyik legszebb részén ácsorgott ,maga volt az egyszerűség és a romantika egyik jelképe és a világítás ami épp most kapcsolódott fel. Komolyan mondom férfi létemre ,de nagyon tetszett a látvány, ha Illának nem fog tetszeni akkor Merlin a tanúm rá ,de megfojtom.
- Nah, mit szólsz? Maradjunk az egy napnál, vagy esetleg írjuk át többre? Vagy ismét dolgod van? - Leheltem csókot ajkára ,miután kézfejem levettem barna szemeiről...
- Ugyan, nem értesz te az autókhoz. Tudod rengeteg márka van. Ezen kívül sport kocsi, terepjáró, családi, limuzin... és még sorolhatnám. Különben is mindegyiket használtam már. És mióta is aggódsz te a pénz miatt? Esküszöm ha csődbe megyünk neked szólok először és eladhatod a kocsikat. - Huppantam be én is mellé. Hát igen, tényleg óriási hely volt ebben az autóba. Nem elég ,hogy fel lehetett benne állni, de még jakuzzi is volt benne. - Most mond azt ,hogy nem volt jó vásár. - Adtam neki egy csókot és már bontottam is az üveg pezsgőt.
- Tényleg? Ez jó hír... - Adtam neki a kristály poharat amibe éppen most öntöttem a zamatos italt. Miközben beszélt ,bele ,bele kortyolgattam az ízvilágoktól hemzsegő alkoholba, de mikor meghallottam a nevet ,mint akinek épp most mondták meg, hogy innentől az utcán él kiköptem a kortyot.
- Mi van? Ő nem... Nem jöhet a házamba. Chris közelébe meg még úgy sem... - Méltatlankodtam ,de nem akartam jelenetet. Főleg nem ma. - Ő veti meg ahogyan élünk? Mért ő hol él? A kurva sarkon... - Mosolyodtam el és láttam az elsötétített ablakon ,hogy megérkeztünk.
- Nyugi kinyitják... A többit pedig rövidesen meglátod. - Leheltem csókot vörös ajkaira. Kíváncsi vagyok mit fog szólni az estéhez. Hiszen jó aláfestés kell a nagy kérdéshez. És már nyílt is az ajtó. Mielőtt bármit is megláthatott volna a barátnőm, gyengéden lefogtam szemét és kisegítettem az autóból.
A látvány csodálatos volt, talán még szebb mint amikor tegnap itt jártam. A nap éppen lenyugvóban volt és szikrái visszatükröződtek a kék lagúna csillogó vizében. Az apró házikó ,mely a lagúna partszakaszának egyik legszebb részén ácsorgott ,maga volt az egyszerűség és a romantika egyik jelképe és a világítás ami épp most kapcsolódott fel. Komolyan mondom férfi létemre ,de nagyon tetszett a látvány, ha Illának nem fog tetszeni akkor Merlin a tanúm rá ,de megfojtom.
- Nah, mit szólsz? Maradjunk az egy napnál, vagy esetleg írjuk át többre? Vagy ismét dolgod van? - Leheltem csókot ajkára ,miután kézfejem levettem barna szemeiről...
Amy
- Ne kérdezd... így is fárasztó napom volt. Rohangáltam ide-oda.... - Mondtam neki miközben nem mondhattam el, hogy milyen papírokat csinálok meg mivel foglalkozom. - Köszönöm... - Adtam felé egy mosolyt, majd megfogta a kezem és indultunk a limohoz miközben magyarázta, hogy új autót vett.
- Minek megint új kocsi? Nem hiszem el.. van 20 autód azok közül ha használsz 3-at 4-et... Mondhatom szép.. mi van ha eladnánk mindent szép kis pénzünk lenne. - Mondtam neki fejcsóválva, majd beültem a kocsiba, ahol már egy üveg pezsgő várt. - Pezsgő? -Néztem Sebastianra, és kíváncsi voltam hova visz. Táskámban nézelődni kezdtem a smink cuccaim között, de persze a mini pisztolyom amit nem lehet észre venni ott lapult a táskámban. Csak a biztonság kedvéért. - Hova megyünk? Mondd el... - Kértem, mert már tiszta izgatott voltam. Főleg egy ilyen papír munka után, jól esett az hogy kettesben vagyok vele. Habár ott volt a másik világban az a srác, de ő csak a pénzzel meg azzal volt elfoglalva, hogy minél több üzletet csináljon. Na mindegy. Adtam Sebastiannak egy szenvedélyes csókot,majd csillogó szemmel ránéztem a "Hiányoztál, jó hogy itt vagy pillantással..." Ez a tekintett mindent elárul.
- Apropó.. kicsinek szereztem nevelőnőt. Nem fog tetszeni.. mugli származású a szülei és ott él...Mivel a varázsló világban nem találtam normálisat. Tudja mi vár rá ha eljár a szája a kisasszonynak. Hja még valami... egy újjal ne nyúlj hozzá és hozzáteszem, hogy barátja is van akivel együtt él. Szerintem tudni fogod ki az. Caroline Seeley Darwin, aki időközben felvette a nevét... tudod nem mindennap adódik, hogy egy énekesnő vigyázz gyermekekre, és főleg aki a húgom. Jobban mondva... unokahúgom. - Egészítettem ki Sebastiannak aki nem örült, Carolnak. Lehet azért mert mugli a szülei?! Na mindegy.. - Mondom szólok. Most nem soká megérkezik ide, szóltam a srácoknak mutassák meg neki Christ... Ne nézzél így lehet hogy rég láttad Carolt, sőt meggyűlölt téged, mert megveti ahogy élünk, de most jól jön. És egy újjal ne érj hozzá mert nem tudom mi lesz. - Mondtam miközben megérkeztünk valahova. Nem tudom hova, mert kissé sötét volt a limo ablak, és nem engedte Sebastian, hogy kiszáljak.
- Hol vagyunk? Mintha olyan helyen lennénk ahol se ember, se egy autó.... csak mert olyan csönd van. Tisztáson vagyunk vagy hol? - Kérdeztem Sebastiant. - Egyébként is, mi ez a nagynap amit folyamatosan emlegettél? - Néztem rá csillogó szemekkel.
- Minek megint új kocsi? Nem hiszem el.. van 20 autód azok közül ha használsz 3-at 4-et... Mondhatom szép.. mi van ha eladnánk mindent szép kis pénzünk lenne. - Mondtam neki fejcsóválva, majd beültem a kocsiba, ahol már egy üveg pezsgő várt. - Pezsgő? -Néztem Sebastianra, és kíváncsi voltam hova visz. Táskámban nézelődni kezdtem a smink cuccaim között, de persze a mini pisztolyom amit nem lehet észre venni ott lapult a táskámban. Csak a biztonság kedvéért. - Hova megyünk? Mondd el... - Kértem, mert már tiszta izgatott voltam. Főleg egy ilyen papír munka után, jól esett az hogy kettesben vagyok vele. Habár ott volt a másik világban az a srác, de ő csak a pénzzel meg azzal volt elfoglalva, hogy minél több üzletet csináljon. Na mindegy. Adtam Sebastiannak egy szenvedélyes csókot,majd csillogó szemmel ránéztem a "Hiányoztál, jó hogy itt vagy pillantással..." Ez a tekintett mindent elárul.
- Apropó.. kicsinek szereztem nevelőnőt. Nem fog tetszeni.. mugli származású a szülei és ott él...Mivel a varázsló világban nem találtam normálisat. Tudja mi vár rá ha eljár a szája a kisasszonynak. Hja még valami... egy újjal ne nyúlj hozzá és hozzáteszem, hogy barátja is van akivel együtt él. Szerintem tudni fogod ki az. Caroline Seeley Darwin, aki időközben felvette a nevét... tudod nem mindennap adódik, hogy egy énekesnő vigyázz gyermekekre, és főleg aki a húgom. Jobban mondva... unokahúgom. - Egészítettem ki Sebastiannak aki nem örült, Carolnak. Lehet azért mert mugli a szülei?! Na mindegy.. - Mondom szólok. Most nem soká megérkezik ide, szóltam a srácoknak mutassák meg neki Christ... Ne nézzél így lehet hogy rég láttad Carolt, sőt meggyűlölt téged, mert megveti ahogy élünk, de most jól jön. És egy újjal ne érj hozzá mert nem tudom mi lesz. - Mondtam miközben megérkeztünk valahova. Nem tudom hova, mert kissé sötét volt a limo ablak, és nem engedte Sebastian, hogy kiszáljak.
- Hol vagyunk? Mintha olyan helyen lennénk ahol se ember, se egy autó.... csak mert olyan csönd van. Tisztáson vagyunk vagy hol? - Kérdeztem Sebastiant. - Egyébként is, mi ez a nagynap amit folyamatosan emlegettél? - Néztem rá csillogó szemekkel.
Sebastian
Tim
A reggelem már gyönyörűen tellett. Gyilkosság kora reggel. Csodálatos napnak ígérkezik. Valahogy túléltem. Illa megint eltűnt. Az idióta bébicsőszök meg másodprcenként rohangáltak az irodámba ,hogy ilyen baja van a gyereknek, meg olyan baja. Kéne már valami normális nevelőnő ,de az egész világon nem lehet rábukkanni. Az az egyetlen egy dolog vigasztalt, hogy ma úgy mond randevúm lesz és egy kis meglepetésem lesz Amynek. Kíváncsi vagyok a reakciójára, hiszen nem minden nap történik ilyen esemény mint ma.
Éppen a papírmunkák hadával küszködtem mikor kitárult az óriási bükkfa ajtó ,mely az irobámat és a kastély fő folyosóját kötötte össze. Én eddig azt hittem ,hogy a halálfaló vezérnek semmi dolga. Most meg itt van ez a kupac papír. Egyet se olvastam el ,csak aláírogattam.
- Hol voltál? - Álltam fel az asztaltól. De igazából nem is érdekelt válasza. Hiába tudtam megcsal, de nem izgatott túlzottan, mert tudtam én is azt teszem. Majdnem minden nap. - Természetesen. Csinos vagy. - Fogtam meg gyengéden kezét és húztam magam után egyenesen a limuzinig.
- Jah, te még nem is tudod vettem egy új kocsit. Garantáltan a legnagyobb az országban. Árat ne kérdezz. - Összegeztem neki és a sofőr már nyitotta is az ajtót...
A reggelem már gyönyörűen tellett. Gyilkosság kora reggel. Csodálatos napnak ígérkezik. Valahogy túléltem. Illa megint eltűnt. Az idióta bébicsőszök meg másodprcenként rohangáltak az irodámba ,hogy ilyen baja van a gyereknek, meg olyan baja. Kéne már valami normális nevelőnő ,de az egész világon nem lehet rábukkanni. Az az egyetlen egy dolog vigasztalt, hogy ma úgy mond randevúm lesz és egy kis meglepetésem lesz Amynek. Kíváncsi vagyok a reakciójára, hiszen nem minden nap történik ilyen esemény mint ma.
Éppen a papírmunkák hadával küszködtem mikor kitárult az óriási bükkfa ajtó ,mely az irobámat és a kastély fő folyosóját kötötte össze. Én eddig azt hittem ,hogy a halálfaló vezérnek semmi dolga. Most meg itt van ez a kupac papír. Egyet se olvastam el ,csak aláírogattam.
- Hol voltál? - Álltam fel az asztaltól. De igazából nem is érdekelt válasza. Hiába tudtam megcsal, de nem izgatott túlzottan, mert tudtam én is azt teszem. Majdnem minden nap. - Természetesen. Csinos vagy. - Fogtam meg gyengéden kezét és húztam magam után egyenesen a limuzinig.
- Jah, te még nem is tudod vettem egy új kocsit. Garantáltan a legnagyobb az országban. Árat ne kérdezz. - Összegeztem neki és a sofőr már nyitotta is az ajtót...
Amy
Hmm... egy szép napra ébredtem a muglik között. Kivételesen nem aludtam otthon mivel így is egy csomó papír munkát adott a főnököm, hát mondhatom szép. És közben ne feledjük el, ott volt a munkám is ahol dolgoztam. Persze ki az a hülye aki a jó és rossz közötti semleges úton halad? Hát persze, hogy Illa Darwin... de ezt sem a mugli nép sem a drága élettársam Sebastian nem tudta. Persze majd kiadom magam, így is örülök hogy kaptam fedő nevet és általában a hajamra másik parókát kapok így felismerhetlen vagyok. Jennifer Kristin Bell... ezt szoktam használni, általában. Imádom az álnevem. De most beszéljünk arról, hogy a mai nappal mi a helyzet. Éppen kelek fel az asztalról mert megint bealudtam éjszaka és nagy kiabálást hallottam.
- Amarilla, befejezted a munkát vagy megint elaludtál?Nem hiszem el, nyomatékosan kértelek arra 24 órán belül írd meg meddig haladtál? - Üvöltött velem Billy. Jó fej volt ő volt a főnököm, de ha egyszer kimerültem?!
- Nyugi van egy kib*szott papír van, befejezem azonnal. Bocs ha kicsit túlhajszoltál.
- Nem hajszoltalak túl, csak a jelentés kell leadnom időben... és ha senki nem képes időben leadni nem tehetek arról... A fejemet fogják venni ha a társam nem csinál semmi..
- Mi az, hogy semmit? Tudtommal összejöttem a sráccal. Sikerült az akciónk fele ott van a másik fele a lebuktatás.. még nincs siker eredmény de asszem ezt nem kell a fejemhez vágnod. - Mondtam neki közben megírtam az utolsó mondatot. - Tessék itt van és időben le tudod adni a papírt. Ha nem bánod haza kell menjek tudod nekem gyerekem is van. Ha van valami mobilon elérsz, majd holnap találkozunk este. Szia. - Mondtam és elhagytam az épületet.. megnéztem nincs e senki és kamera sem volt így nyugodtan hoppanáltam haza. Ekkor az egyik halálfaló jött szembe velem. Biccentettem neki majd ekkor átléptem a nagyajtót. Chris éppen lent játszott a földön én csak a fejemet csóváltam. Minek van lent?
- Kicsim, ki hozott le téged? - Adtam puszit a homlokára majd felkaptam és felvittem a szobába majd lefektettem. El is aludt. Én átöltöztem normális öltözékbe, mert ha Seb meglátja a bőrszerkómat nem áll jót magáért... szerettem olyankor felvenni amikor dolgozom de még is titkoloznom kell nem baj. Átöltöztem a fehér ruhába ami mintha rám varták volna annyira jól nézett ki. Hajamat összefogtam, a fekete bőrcsizmámat leváltottam fehér szandálra. Elindultam Sebastian irodája felé... Bekopogtam de határozott mozdulattal ki is nyitottam az ajtót.
- Szia, drágám akkor megyünk valahová kettesben amit már napok óta beszélünk? - Kérdeztem, mert nem volt hajlandó elárulni hova akar vinni. Odaléptem hozzá és puszit adtam az arcára, majd leültem az ágyra.
- Amarilla, befejezted a munkát vagy megint elaludtál?Nem hiszem el, nyomatékosan kértelek arra 24 órán belül írd meg meddig haladtál? - Üvöltött velem Billy. Jó fej volt ő volt a főnököm, de ha egyszer kimerültem?!
- Nyugi van egy kib*szott papír van, befejezem azonnal. Bocs ha kicsit túlhajszoltál.
- Nem hajszoltalak túl, csak a jelentés kell leadnom időben... és ha senki nem képes időben leadni nem tehetek arról... A fejemet fogják venni ha a társam nem csinál semmi..
- Mi az, hogy semmit? Tudtommal összejöttem a sráccal. Sikerült az akciónk fele ott van a másik fele a lebuktatás.. még nincs siker eredmény de asszem ezt nem kell a fejemhez vágnod. - Mondtam neki közben megírtam az utolsó mondatot. - Tessék itt van és időben le tudod adni a papírt. Ha nem bánod haza kell menjek tudod nekem gyerekem is van. Ha van valami mobilon elérsz, majd holnap találkozunk este. Szia. - Mondtam és elhagytam az épületet.. megnéztem nincs e senki és kamera sem volt így nyugodtan hoppanáltam haza. Ekkor az egyik halálfaló jött szembe velem. Biccentettem neki majd ekkor átléptem a nagyajtót. Chris éppen lent játszott a földön én csak a fejemet csóváltam. Minek van lent?
- Kicsim, ki hozott le téged? - Adtam puszit a homlokára majd felkaptam és felvittem a szobába majd lefektettem. El is aludt. Én átöltöztem normális öltözékbe, mert ha Seb meglátja a bőrszerkómat nem áll jót magáért... szerettem olyankor felvenni amikor dolgozom de még is titkoloznom kell nem baj. Átöltöztem a fehér ruhába ami mintha rám varták volna annyira jól nézett ki. Hajamat összefogtam, a fekete bőrcsizmámat leváltottam fehér szandálra. Elindultam Sebastian irodája felé... Bekopogtam de határozott mozdulattal ki is nyitottam az ajtót.
- Szia, drágám akkor megyünk valahová kettesben amit már napok óta beszélünk? - Kérdeztem, mert nem volt hajlandó elárulni hova akar vinni. Odaléptem hozzá és puszit adtam az arcára, majd leültem az ágyra.
Stefani
Steff
Furcsa volt úgy nézni a kis társaságot ,hogy mindenki pasival volt, csak én nem. Érdekes volt ,nem is rossz ,de nem is jó. Csak fürkésztem a cirkuszt, igen ehhez hasonlított ,most a legjobban a szoba. Jah, meg strandra. Nem is tudtam ,hogy a diliházban is van strand. Éppen Miáékat fürkésztem mikor Cia éles évöltése hasította be a dobhártyám. Cia bőg?Áh, ezek szerint egész rendes ez a Dylan adhatna nekem tanácsokat. Néha azért nekem is meg kéne siratnom Ciát. Mia is üvölteni kezdett. Kéne neki segíteni.
- Hallottátok. Kifelé... - Kezdtem el az ajtó felé tolni Damient. - Reina nincs kedved segíteni? - Néztem hátra szúrós szemekkel, de még is mosolyogtam. Mikor már sikerült kidobnunk a bolond népet én is odaléptem a többiekhez.
- Mi van már. A nagy Patricia Goldwin egy, bocs két idióta barom miatt szomorkodik? Elmondta igaz? - Damienre céloztam, de mivel tudtam ,hogy igazam volt ezért folytattam. - Nem szabad egy ostoba pasi miatt szomorkodni. Vagy a te esetedben kettő miatt. Szép vagy. Százszor különbet találsz náluk. Mit szólnál például Zeckhez? Kaptam egy fülest ,hogy bejössz neki. - Mosolyogtam a lányra és leültem én is mellé. Lábaimat magam alá húztam ,a lánt pedig magamhoz. - És szerintem hajnalban is jól elvoltatok. - Súgtam a fülébe ,hogy csak ő hallja. Eközben ismét kinyílt az ajtó. Ezt már nem hiszem el. Mi ez? Átjáróház? Felkaptam a vizet és szokásos modell járásommal barátnőm mellé lépkedtem.
- Szerintem ezt a helyet nem kellene reklámoznunk. - Csaptam be az ajtót. Jah, és egy cseppet elpirultam mert Mia is tudta ,hogy hoztam én ide néha pár embert. De ez most nem lényeges.
- Gondoltatok már arra ,hogy talán kérjünk egy ruhásszekrényt? Mert elég hiányos az öltözetetek. - Néztem gúnyosan a két mardekáros csajszira. Közben arra koncentráltam ,hogy jelenjen már meg egy idióta szekrény. - Nem igaz már... - Vágtam földhöz napszemüvegem, ami eddig fejen csücsült. - Miért utál engem ennyire ez a szoba? Sose teljesítené ám egy kérésemet sem. - Hisztiztem. - Öltözzetek már föl. Ne játszunk kurvásat. - Huppantam le a velük szemben lévő fotelbe. - Csak nekem van itt tartásom? Az tuti ,hogy akaratom ellenére le nem tudtának vetkőztetni. Vagy meghalnának. - Dobtam fel pálcámat a levegőbe..,
Furcsa volt úgy nézni a kis társaságot ,hogy mindenki pasival volt, csak én nem. Érdekes volt ,nem is rossz ,de nem is jó. Csak fürkésztem a cirkuszt, igen ehhez hasonlított ,most a legjobban a szoba. Jah, meg strandra. Nem is tudtam ,hogy a diliházban is van strand. Éppen Miáékat fürkésztem mikor Cia éles évöltése hasította be a dobhártyám. Cia bőg?Áh, ezek szerint egész rendes ez a Dylan adhatna nekem tanácsokat. Néha azért nekem is meg kéne siratnom Ciát. Mia is üvölteni kezdett. Kéne neki segíteni.
- Hallottátok. Kifelé... - Kezdtem el az ajtó felé tolni Damient. - Reina nincs kedved segíteni? - Néztem hátra szúrós szemekkel, de még is mosolyogtam. Mikor már sikerült kidobnunk a bolond népet én is odaléptem a többiekhez.
- Mi van már. A nagy Patricia Goldwin egy, bocs két idióta barom miatt szomorkodik? Elmondta igaz? - Damienre céloztam, de mivel tudtam ,hogy igazam volt ezért folytattam. - Nem szabad egy ostoba pasi miatt szomorkodni. Vagy a te esetedben kettő miatt. Szép vagy. Százszor különbet találsz náluk. Mit szólnál például Zeckhez? Kaptam egy fülest ,hogy bejössz neki. - Mosolyogtam a lányra és leültem én is mellé. Lábaimat magam alá húztam ,a lánt pedig magamhoz. - És szerintem hajnalban is jól elvoltatok. - Súgtam a fülébe ,hogy csak ő hallja. Eközben ismét kinyílt az ajtó. Ezt már nem hiszem el. Mi ez? Átjáróház? Felkaptam a vizet és szokásos modell járásommal barátnőm mellé lépkedtem.
- Szerintem ezt a helyet nem kellene reklámoznunk. - Csaptam be az ajtót. Jah, és egy cseppet elpirultam mert Mia is tudta ,hogy hoztam én ide néha pár embert. De ez most nem lényeges.
- Gondoltatok már arra ,hogy talán kérjünk egy ruhásszekrényt? Mert elég hiányos az öltözetetek. - Néztem gúnyosan a két mardekáros csajszira. Közben arra koncentráltam ,hogy jelenjen már meg egy idióta szekrény. - Nem igaz már... - Vágtam földhöz napszemüvegem, ami eddig fejen csücsült. - Miért utál engem ennyire ez a szoba? Sose teljesítené ám egy kérésemet sem. - Hisztiztem. - Öltözzetek már föl. Ne játszunk kurvásat. - Huppantam le a velük szemben lévő fotelbe. - Csak nekem van itt tartásom? Az tuti ,hogy akaratom ellenére le nem tudtának vetkőztetni. Vagy meghalnának. - Dobtam fel pálcámat a levegőbe..,
2010. június 29., kedd
Mia
Elkezdődött a játék. Mint azt gondoltuk a fiúk vesztésre álltak, mi meg csak vigyorogtunk rájuk. Amikor Reina bemutatott nekem nem érdekelt vállat rántottam majd játsztottunk tovább. Ekkor nagy veszekedés kezdődött Hemsworth Goldwin vs Niel Anderson páros között… Na remek. Ezek se tudnak lenyugodni nem hiszem már el.
- Nem akarsz te is fürödni?
- Nem és ha még egyszer megkérded, nem állok jót magamért hagyj békén… - Mondtam neki hisztizve. Így se volt kedvem pókerezni nem hogy ezt a veszekedést végig hallgatni… Nem bírtam sokáig, fel álltam a székemről és oda sétáltam Matthez és beleültem az ölébe, és a szemébe néztem. Megpusziltam a homlokát, majd Stefani után én is megszólaltam. – Srácok fejezzétek már be könyörgöm. ELÉG VOLT… Kifelé mind a kettőtöknek vagy nem állok jót magamért… - Üvöltöttem mind a kettővel főleg Dylennel aki megbántotta a barátnőmet. Kiszálltam Matt öléből és utána akartam menni a fiúnak, de ekkor megfogta a kezemet.
- Engedj már el, meg akarom fojtani…
- Ne süllyedj le a szintjére nem éri meg. – Mondta nyugodtan és igaza volt. Oda mentem barátnőmhöz és átöleltem.
- Nem éri meg sokáig siránkozni. Tudom, hogy milyen nehéz lehet neked, drágám.. hidd el..Hemsworthal meg azért ne foglalkozz mert, idióta és őrült… jó lehet, hogy helyes ezt még Matt előtt is merem mondani, de akkor is. Majd benő a feje lágya. Vagy nem…. Nem tudom már…
- Chrisnek igaza van, Cia. Mindenki tudja Hemsworthról, hogy semmit nem tud csak a szája jár. Felmutatott valakinek bármit is? Jó azon kívül, hogy te egyszer lefeküdtél vele…
- Ne kezd már megint, mikor vált…
- Nem is tudom, úgy 2 éve?
- Buggyant, rég volt már.
- Akkor sem lehet el felejteni, szerintem az volt a suliban a legjobb pletyka. Dylen Hemsworth lefeküdt a tekergővel….
- Befejezed?
- Nem folytassam?
- Utállak ugye tudod?! – Veszekedtünk mert utálom, hogy eszembe jutatta Dylent.. Ezt jó, hogy Cia is tudta de akkor is. Hülye pöcs marad semmi több.
- Tudom, utálj azért mert emlékeztetlek sok dologra.. kezdem őket sorolni…
- Inkább ne. Tudod mit. Nem lenne jobb ha a két idióta után mennél? Ha nem fejezed be komolyan kárt teszek benned.
- Nem mered, megtenni.
- Oh dehogynem.
- Nyuszi vagy ahhoz.
- Nem is… hmm… vajon a crutcio mire való Matthias? Szeretnéd érezni a bőrődön? – Tettem fel a kérdést és néztem csillogó gyilkos szemmel a férfira. Szerettem vele kötözködni, de akkor is most kihozott a sodromból
- És te egy kis imperiot? Az fájdalmasabb szivem.
- Befognád? Fulladj már meg szépen. – Kiabáltam vele miközben Anastacia mellett voltam. Most van elegem, oda mentem Matthez és kilökdöstem az ajtón a folyosón volt Dylen és Damian.
- Na, tessék itt van a társaságod. Ti itt mi ott és ha egy kurva normális szót nem tudtok kiejteni be se gyertek. Hülye egoista banda… Ekkor a fiúk elé állt Montiel. – Kérlek halasszuk el, nagyon nincs kedvem ma órára menni így is nyúzott vagyok és gyilkos kedvemben.
- Igen ahogy én is. Megbeszéltünk valamit és te nem jöttél el pedig el kellett volna. Legközelebb, az lesz hogy Biancát fogom érted küldeni legalább jobb hatással lesz rád, mint én. Egyébként mi húzott fel? – Mutattam a fiúk felé biccentett nekik és értette, Nyugtató volt a hangja de még is olyan rideg.
- Tudsz valamit egy bizonyos átokról?! – Kérdeztem halkan tőle hogy a fiúk ne hallják.
- Milyen átok? – Nézett nagy szemekkel… leszedtem a kötést ugyhogy ne lássák és megmutattam a kígyót.
- Azt mondták, hogy a gyerekem ölni is gyilkolni fog..
- Ne…. – Nézett nagyott majd hoppanált. Nem tudom ebbe mi ütött, ez se normális. Pasiból van mit várunk tőlük. Komolyan megölöm mindegyiket. Bezártam az ajtót és mentem oda a lányokhoz, de közben nem is vettem észre, hogy nem tettem vissza a kötést.
- Fiúk mind elmebeteg idióta barom állatok. Komolyan mit várunk tőlük?!? – Tettem fel forrongva a kérdést a lányoknak…
- Nem akarsz te is fürödni?
- Nem és ha még egyszer megkérded, nem állok jót magamért hagyj békén… - Mondtam neki hisztizve. Így se volt kedvem pókerezni nem hogy ezt a veszekedést végig hallgatni… Nem bírtam sokáig, fel álltam a székemről és oda sétáltam Matthez és beleültem az ölébe, és a szemébe néztem. Megpusziltam a homlokát, majd Stefani után én is megszólaltam. – Srácok fejezzétek már be könyörgöm. ELÉG VOLT… Kifelé mind a kettőtöknek vagy nem állok jót magamért… - Üvöltöttem mind a kettővel főleg Dylennel aki megbántotta a barátnőmet. Kiszálltam Matt öléből és utána akartam menni a fiúnak, de ekkor megfogta a kezemet.
- Engedj már el, meg akarom fojtani…
- Ne süllyedj le a szintjére nem éri meg. – Mondta nyugodtan és igaza volt. Oda mentem barátnőmhöz és átöleltem.
- Nem éri meg sokáig siránkozni. Tudom, hogy milyen nehéz lehet neked, drágám.. hidd el..Hemsworthal meg azért ne foglalkozz mert, idióta és őrült… jó lehet, hogy helyes ezt még Matt előtt is merem mondani, de akkor is. Majd benő a feje lágya. Vagy nem…. Nem tudom már…
- Chrisnek igaza van, Cia. Mindenki tudja Hemsworthról, hogy semmit nem tud csak a szája jár. Felmutatott valakinek bármit is? Jó azon kívül, hogy te egyszer lefeküdtél vele…
- Ne kezd már megint, mikor vált…
- Nem is tudom, úgy 2 éve?
- Buggyant, rég volt már.
- Akkor sem lehet el felejteni, szerintem az volt a suliban a legjobb pletyka. Dylen Hemsworth lefeküdt a tekergővel….
- Befejezed?
- Nem folytassam?
- Utállak ugye tudod?! – Veszekedtünk mert utálom, hogy eszembe jutatta Dylent.. Ezt jó, hogy Cia is tudta de akkor is. Hülye pöcs marad semmi több.
- Tudom, utálj azért mert emlékeztetlek sok dologra.. kezdem őket sorolni…
- Inkább ne. Tudod mit. Nem lenne jobb ha a két idióta után mennél? Ha nem fejezed be komolyan kárt teszek benned.
- Nem mered, megtenni.
- Oh dehogynem.
- Nyuszi vagy ahhoz.
- Nem is… hmm… vajon a crutcio mire való Matthias? Szeretnéd érezni a bőrődön? – Tettem fel a kérdést és néztem csillogó gyilkos szemmel a férfira. Szerettem vele kötözködni, de akkor is most kihozott a sodromból
- És te egy kis imperiot? Az fájdalmasabb szivem.
- Befognád? Fulladj már meg szépen. – Kiabáltam vele miközben Anastacia mellett voltam. Most van elegem, oda mentem Matthez és kilökdöstem az ajtón a folyosón volt Dylen és Damian.
- Na, tessék itt van a társaságod. Ti itt mi ott és ha egy kurva normális szót nem tudtok kiejteni be se gyertek. Hülye egoista banda… Ekkor a fiúk elé állt Montiel. – Kérlek halasszuk el, nagyon nincs kedvem ma órára menni így is nyúzott vagyok és gyilkos kedvemben.
- Igen ahogy én is. Megbeszéltünk valamit és te nem jöttél el pedig el kellett volna. Legközelebb, az lesz hogy Biancát fogom érted küldeni legalább jobb hatással lesz rád, mint én. Egyébként mi húzott fel? – Mutattam a fiúk felé biccentett nekik és értette, Nyugtató volt a hangja de még is olyan rideg.
- Tudsz valamit egy bizonyos átokról?! – Kérdeztem halkan tőle hogy a fiúk ne hallják.
- Milyen átok? – Nézett nagy szemekkel… leszedtem a kötést ugyhogy ne lássák és megmutattam a kígyót.
- Azt mondták, hogy a gyerekem ölni is gyilkolni fog..
- Ne…. – Nézett nagyott majd hoppanált. Nem tudom ebbe mi ütött, ez se normális. Pasiból van mit várunk tőlük. Komolyan megölöm mindegyiket. Bezártam az ajtót és mentem oda a lányokhoz, de közben nem is vettem észre, hogy nem tettem vissza a kötést.
- Fiúk mind elmebeteg idióta barom állatok. Komolyan mit várunk tőlük?!? – Tettem fel forrongva a kérdést a lányoknak…
Cia
Patricia
- Tegyél már le - visítoztam, ahogy magas és éles hangom betöltötte az időközben tágas uszodává alakult titkos búvóhelyet. - Hemsworth, esküszöm, megöllek - sziszegtem arcába, mikor még mindig nem tett le.
- Oké, Te akartad - húzta meg félszegen vállát, majd egy elegáns mozdulattal hátradőlt, magához szorítva. Elfojtott sikoltásomat lehetett hallani. A víz alatt rúgtam, karmoltam, ütöttem és csíptem ezt az idiótát. Mikor elfogyott a levegőm, egy jól irányzott mozdulattal hasba rúgtam, majd felúsztam a víz tetejére, de sajnos Ő is követett.
- Legközelebb magassarkúban rúglak meg. Sokkal élvezetesebb lesz - mondtam neki köhögcsélve a víztől.
- Miért kellene rugdosódnod? Másra is használhatnád a sexy kis testrészeidet - húzott magához, majd felpaszírozott a medence csempéjére. - Hemsworth, mi a helyzet Leah-val? - kérdeztem, miközben próbáltam minél távolabb lökni magamtól, de gyenge próbálkozásnak bizonyult, ugyaniss pár perc múlva, már apró csókot lehelt a nyakamra. Kellemes bizsergés futott végig az egész gerincemen. Te jó Merlin, eddig csak Deniel volt rám ilyen hatással. Ő pedig nem Deniel és soha nem is lesz az.
- Dylan - nyöszörögtam, és újabb kísérlettel sikeresen ellöktem magamtól. Kikászálódtam a medencéből, majd az egyik kanapéról magamra tekertem egy fekete törölközőt. A pálcámnak nyoma veszett, a ruháim apró darabokban a földön. Kell ennél több? A Mardekárig nem jutok el egyedül, maximum a pince folyosó lejáratáig, de ott meg túl nagy a valószínűsége, hogy barmokkal futok össze. Mondjuk Dylan idióta barátaival, akik nem képesek normálisan gondolkodni se. Nem értem, hogy kerültek a Mardekárba, agyuk nincs.
Ködösen néztem magam elé, mikor éreztem, hogy besüpped mellettem a kanapé, majd, hogy valaki leül mellém.
- Mit akarsz tőlem? - kérdeztem színtelen hangon a padlót fixírozva. - Deniel elment, és most.. - megint félbeszakított. Mióta egy szobában tartózkodunk, nem volt mondat amit befejezhettem volna.
- Ne gyere megint ezzel. Tudtál te valamit Dankey-ről? Egy hülye fasz volt, aki minden estét mással töltött. Prefektus vagyok, szerinted hányszor kérte el tőlem a kulcsát a fürdőnek? Naponta, kétszer legalább. Te csak egy voltál a sorban - gúnyolódott ridegen a srác, de nekem már elegem volt abból, hogy mindenki Denielt bírálja. Hát rajta, tegyék, de ne az én jelenlétemben. Felpattantam, majd az ajtóhoz rohantam. Elegem van ki lát meg, a legkevésbé sem érdekel.
- Ő szeretett - ordítottam, majd kivágtam az ajtót és meg sem álltam egy kihalt folyosó részig, ahol egyedül lehettem. Miért kell mindenkinek percre pontosan értesülnie mindenről?Dylan is, honnan tudta, hogy szakítottam Deniellel. Az én hibám, pedig Ő azt mondta szeret, én meg eldobtam a gyűrűjét. Sokáig ültem az ablakban, mikor valaki megölelt. Nem tudtam ki lehet, hogy miért jött ide, de jó volt elveszni a biztonsűgot nyújtó karok ölelésében.
Sebastian
Tim
Nem tudom miért izgatom magam ennyire egy ilyen ökörség miatt, hiszen egyszerű. Csukott szemmel is betudok jutni a Griffendél toronyba, arról nem is beszélve ,hogy egy diák sincs a kastélyba, hiszen ki az az idióta aki később kezdi a szünidőt? Merlinem ,milyen szép évek is voltak, mikor odajártam. A tini fiúcska akinek semmi kötelessége sem volt, csak annyi ,hogy néha bejárni órákra és nem egy egész csapat ember irányítása. Nah, jó egy évet kibírtam suli nélkül, akkor többet is. Öreg vagyok és kész. Szépek vagyunk, mások ezt harminc évesen magyarázzák én meg alig 18 évesen magyarázom. Miközben ezek a kósza gondolatok suhantak végig fejemben már hopponáltam is az iskolába. Szerencse ,hogy ma volt a ballagás és semmi pajzs nem tartott vissza attól ,hogy a rejtett folyosó bejáratához hopponáljak. Végigsuhantam a közön és már tártam is a rozoga kép képében álló ajtót. Becsaptam hiszen úgysincs egy lélek sem ebben az ostoba helyiségben. Ekkor a kanapé mögül egy hófehér arc villant ki. Zoe... Ez meg mit keres itt? Nah, legalább most kiderítem mi a baja mostanában és miért érzem körülötte azt a bizsergést amit a halálfalók jelenlétében érzek. Hiszen rengetegszer megnéztem karját, de semmi. Ez pedig furcsa volt. Ekkor a szokásoshoz híven ismét kiabálni kezdett velem. Komolyan mondom ,hogy halálfaló a csaj. De amikor utána akartam szólni, már el is tűnt, nah ezzel is lehet ám beszélni.
- Zoe mi bajod van? - Nyitottam be a régi szobájába ,ahol nem egyszer már én is átvészeltem egy éjszakát. - Olyan furcsa vagy. - Öleltem át derekát. - Rossz érzés mi? Mármint az ,hogy elballagtál...
Nem tudom miért izgatom magam ennyire egy ilyen ökörség miatt, hiszen egyszerű. Csukott szemmel is betudok jutni a Griffendél toronyba, arról nem is beszélve ,hogy egy diák sincs a kastélyba, hiszen ki az az idióta aki később kezdi a szünidőt? Merlinem ,milyen szép évek is voltak, mikor odajártam. A tini fiúcska akinek semmi kötelessége sem volt, csak annyi ,hogy néha bejárni órákra és nem egy egész csapat ember irányítása. Nah, jó egy évet kibírtam suli nélkül, akkor többet is. Öreg vagyok és kész. Szépek vagyunk, mások ezt harminc évesen magyarázzák én meg alig 18 évesen magyarázom. Miközben ezek a kósza gondolatok suhantak végig fejemben már hopponáltam is az iskolába. Szerencse ,hogy ma volt a ballagás és semmi pajzs nem tartott vissza attól ,hogy a rejtett folyosó bejáratához hopponáljak. Végigsuhantam a közön és már tártam is a rozoga kép képében álló ajtót. Becsaptam hiszen úgysincs egy lélek sem ebben az ostoba helyiségben. Ekkor a kanapé mögül egy hófehér arc villant ki. Zoe... Ez meg mit keres itt? Nah, legalább most kiderítem mi a baja mostanában és miért érzem körülötte azt a bizsergést amit a halálfalók jelenlétében érzek. Hiszen rengetegszer megnéztem karját, de semmi. Ez pedig furcsa volt. Ekkor a szokásoshoz híven ismét kiabálni kezdett velem. Komolyan mondom ,hogy halálfaló a csaj. De amikor utána akartam szólni, már el is tűnt, nah ezzel is lehet ám beszélni.
- Zoe mi bajod van? - Nyitottam be a régi szobájába ,ahol nem egyszer már én is átvészeltem egy éjszakát. - Olyan furcsa vagy. - Öleltem át derekát. - Rossz érzés mi? Mármint az ,hogy elballagtál...
Zoe
Zoe
Vége. Hát, ez is elérkezett. Befejeztem az iskolát és most itt állok a Griffendél klubhelyiség közepén és azt se tudom mit fogok ezek után kezdeni magammal. Elballagtam, és most majd gyereket fogok nevelni? Eddig sem ment, nem fog ez menni nekem. Szükségem van a változatosságra, de az, hogy van két gyerekem, akikre vigyázzhatok nem fog kihúzni a szürke hétköznepokból. Szeretem Jesset és Beccát, de nekem ez kevés. Szabadságra vágyom, de ezt nem a példás anya szerepében fogom megkapni. Sebastian természetesen éli úri életét, nem kell semmivel sem foglalkoznia, a halálfalói elvégeznek helyette mindent. Kár, hogy a gyerekeimet nem bíznám rá egy halálfalóra sem. Ez így azért persze nem igaz, hiszen én magam is halálfaló vagyok, ha azt nézzük.
Lassan felsétáltam a szobámba, majd neki támaszkodtam az ablaküvegnek, és úgy néztem kifelé. El kellett mennem innen. Hiányozni fog. Nagyon.
Pár perc múlva, feldúltan pakoltam a cuccaimat a táskámba. Care már rég haza ment. Egyedül voltam, de valahogy jót tett ez a magány, és csend. Miután elkészültem lezuhanyoztam és elkezdtem öltözködni. Fehérneműben sétáltam le, ugysincs már itt senki. Leültem a fotelba, ahol most nem lobogtak a meleg színű lángok. Kihalt volt és üres, akár az iskola. Belefeledkeztem gondolataimba, mikor kicsapódni halottam az ajtót. Ki van itt ilyenkor? Mikor hátra néztem, hogy kizavarjam az ide érkezőt, egy régi és ismerős arccal találtam szembe magam. Először egy szó sem jött ki a torkomon. Miért van itt? Miután nyeltem egyet, határozottan néztem Sebastianra, akit már régen nem láttam.
- Kifelé, ez itt a griffendél klubehylisége és tudtommal, már se Mardekáros, se Tanuló nem vagy. Menj el - sziszegtem, majd felmentem, erősen becsaptam magam után az ajtót és lerogytam az ágyra. Mi van velem?
Vége. Hát, ez is elérkezett. Befejeztem az iskolát és most itt állok a Griffendél klubhelyiség közepén és azt se tudom mit fogok ezek után kezdeni magammal. Elballagtam, és most majd gyereket fogok nevelni? Eddig sem ment, nem fog ez menni nekem. Szükségem van a változatosságra, de az, hogy van két gyerekem, akikre vigyázzhatok nem fog kihúzni a szürke hétköznepokból. Szeretem Jesset és Beccát, de nekem ez kevés. Szabadságra vágyom, de ezt nem a példás anya szerepében fogom megkapni. Sebastian természetesen éli úri életét, nem kell semmivel sem foglalkoznia, a halálfalói elvégeznek helyette mindent. Kár, hogy a gyerekeimet nem bíznám rá egy halálfalóra sem. Ez így azért persze nem igaz, hiszen én magam is halálfaló vagyok, ha azt nézzük.
Lassan felsétáltam a szobámba, majd neki támaszkodtam az ablaküvegnek, és úgy néztem kifelé. El kellett mennem innen. Hiányozni fog. Nagyon.
Pár perc múlva, feldúltan pakoltam a cuccaimat a táskámba. Care már rég haza ment. Egyedül voltam, de valahogy jót tett ez a magány, és csend. Miután elkészültem lezuhanyoztam és elkezdtem öltözködni. Fehérneműben sétáltam le, ugysincs már itt senki. Leültem a fotelba, ahol most nem lobogtak a meleg színű lángok. Kihalt volt és üres, akár az iskola. Belefeledkeztem gondolataimba, mikor kicsapódni halottam az ajtót. Ki van itt ilyenkor? Mikor hátra néztem, hogy kizavarjam az ide érkezőt, egy régi és ismerős arccal találtam szembe magam. Először egy szó sem jött ki a torkomon. Miért van itt? Miután nyeltem egyet, határozottan néztem Sebastianra, akit már régen nem láttam.
- Kifelé, ez itt a griffendél klubehylisége és tudtommal, már se Mardekáros, se Tanuló nem vagy. Menj el - sziszegtem, majd felmentem, erősen becsaptam magam után az ajtót és lerogytam az ágyra. Mi van velem?
Stefani
Steff
Hogyan lehet az embernek jó napja ,mikor hajnali nyolckor arra kel ,hogy hét idióta pasi röhög a szobájában? Hát szóval ez se lesz egy ragyogó nap. Nem elég ,hogy három órával ezelőtt aludtam el, most meg már fel kell kelnem. De még ezek az idióták is itt vannak.
- Tűnés... - Nyögtem fáradtan ,miközben kitöröltem csipáimat és a tükör felé indultam. Ekkor éreztem ,hogy derekamat valaki átkarolja és a nyakamba csókol.
- Jó reggel... - Hallottam a bársonyos hangot amitől bármikor meg tudok nyugodni.
- Jake ne legyél már ennyire érzelgős mond ,hogy szia cica hallottuk mit csináltál este... - Villámgyorsan fordultam meg a gúnyos megjegyzésre ami az ágyamon ücsörgő kis féregtől érkezett. Ezt nem hiszem el. Honnan tudhatták meg.
- Fogd be Drakula... Komolyan néztél már tükörbe? Olyan fehér vagy mint aki még életébe nem látott napot. - Szólalt meg Jack is. Tényleg kiváló nevet találtak Davidre ,hiszen tényleg úgy festet mint egy vámpír. Hófehér bőr, ami tökéletes volt, hollófekete haj. Csak a fogak nem stimmeltek. Nah, mindegy. Nekem jelenleg más problémáim vannak.
- Na, jó akkor most tűnés. - Morgott Jake és láttam szemében a fájdalom és a gyűlölet kavalkádját. Ezt pedig a bandája is látta ,mert pár másodperc múlva már csak ketten voltunk a szobában. Megfagyott a levegő.
- Várj egy pillanatot. - Szóltam, felkaptam a ruháimat és beviharzottam a fürdőbe. Nah, szép. Én vagyok a bűnös és én menekülök.
Pár percel később magabiztosan nyomtam le a kilincset és kiléptem a sötétbarna kemény és rideg ajtón. És Jaket pillantottam meg. Arcáról ugyanezeket a vonásokat olvastam le. Remek. Stefani ezt jól megcsináltad! Mintha mi sem történt volna odaléptem a tükör elé és megigazítottam tincseimet ,majd elegánsan egy kontyba tűztem del ,amiből pár tincs izlésesen és huncutul kilógott.
- Most mit akarasz hallani? Azt ,hogy sajnálom? Mert akkor tessék sajnálom. De már megtörtént, nem tehetek érte semmit. Ne csináld már ezt... - Néztem ahogy ridegen felál és az ajtóhoz sétál. - Jake kérlek... - Könyörögtem ,szememből pedig egy könnycsepp csúszott ki.
- Ezt már párszor eljátszottuk. - Lehelte kimérten, hiába mutatta ridegségét átláttam maszkján. Minden maszkon átláttam. Ciáén is. Mindig láttam érzéseiket, hiába titkolták.
- Most ne tettesd azt ,mintha te még sosem hibáztál volna... - Dobtam felé eghy kispárnát. Miután egy gyors mozdulattal elkapta csend lett a szobában, kínos ,fusztráló csend. Mindig utáltam az ilyet. Sőt rühelltem. - Kérlek. Tudod milyen rossz érzés az ,hogy szinte megfújtotok? Most is még fel se keltem de itt voltatok mind a heten. Értsd már meg ez nekem így nem megy. - Hiűába beszéltem hozzá, még is a tükörképemet bámultam. Kék szemeim csillogtk ,mintha sírnék, de egy könnycsepp sem távozott ki rajtuk. Hallottam ,ahogy kinyílik, majd becsukódik az ajtó, de nem néztem oda. Csupán felvettem nyakláncom ,és egy kis sminket tettem fel arcomra, hogy eltakarjam az álmatlanságtól karikás szemem ráncait. Majd körbemértem magam mégegyszer. Egy fekete miniszoknya volt rajtam és egy fehér flitteres passzolós pólót, hozzá pedig egy fekete bőrkabátot, jah és egy közepesen magassarkú szandált. Viseletem remekül tükrözte hangulatomat.
Tíz óra volt kimor kiléptem a klubhelyiségbe. Tudom most meg kellene keresnem Ciáékat ,de semmi kedvem sem volt hozzá. Röstelltem mert imádtam a három lányt. De most gondolkoznom kellett kicsit. De itt már azt sem lehet. Gondolom teleharangozták az iskolát ,hogy Stefani Kuk a Griffendél Prefektusa megcsalta a Mardekár Csapatkapitányát Jacob Acerlotot. Mert épp ebben a pillanatba csapódtak mellém a tegnap esti jómadarak.
- Ugyan, ne szomorkodj már. - Ölelt át az az álszent Patrick. Persze nem sokáig pihentette karját a vállamon ,mert egy haragos lökéssel letaszítottam kezét.
- Kihasználtad az alkalmat... - Mérgelődtem. De végül vele és két haverjával töltöttem a délelőttöm.
Éppen az udvaron sétálgattunk ,mikor egy kósza pletyka csapta meg fülem. "Póker party ,a tekergő szobában" Mi van? Játéktermet csinálnak a titkos helyünkből? Hát ezt nem hiszem el. Gyors tempóra fogtam lépteim és a kastély felé rángadtam Patrickot. Jah, hoppá őt minek is húzom magammal?
- Figyelj van egy kis dolgom ,majd izé... később összefutunk ,szia. - Nyomtam egy puszit arcára és háta mögé kezdtem integetni. - Sziasztok. - Kiáltottam a két fiúnak. Bevallom még is csak jól jött a társaság. Talán egy időre el is felejtettem Acerlotot. Nah, jó most indiccs kiosztani ezeket a szörnyű lánykákat.
- Itt mi a jószagú Merlin folyik? - Léptem be határozottan az óriás faragott mintás ajtón. Vicces volt ,hogy Mia épp most hozta fel a "hűséges" szót. Hát ezt én jelen pillanatban nem használnám, de ő tudja. - 8kor keltem. - Védekeztem. Mert épp le akartak hurrogni ,hogy meddig alszom. - Jah, aludni mertem 3 órát. Akasszatok ám fel. - Dünnyögtem ,közbe nagy szemekkel figyeltem Rei összefoglalóját. Az szép. Ma senkinek sincs jó napja.
- Ki terhes? - Néztem ijedten a lányokra. Mia.... Hát ezt nem hiszem el. És akkor még rám mondják egyesek ,hogy cafka vagyok. Jah, meg Ciára, de rá tényleg ráillik ez a szó.
- Jajj, annyira sajnálom. - Öleltem meg átérzően Pruet ,majd hírtelen elengedtem mert nyílott az ajtó. Szóval igaz a pletyka ,tényleg kaszinót nyitottunk. Jéh, Damien... Fújj... Az idióta nagyképű állat. Noh, meg ez a még idiótább vadbarom. Szép emberek. Ekkor újra kitárult az ajtó. Matt, nah őt például egész jól bírtam ,és ...hát ez meg mit keres itt?
- Tünj innen! - Parancsoltam Jakere ,de persze esze ágában sem volt eltűnni.
- Én is épp ezen gondolkodtam. Christina épp a szobámban vár. - Nézett rám kissé undorodva, de még is láttam szemében a fájdalmat. Nah, remek. Most játszani fogja a macsót.
- Szemét... - Tátogtam és sértődöttem az asztalhoz ültem.
Bevallom untam a játékot. Nem ittam meg azt a löttyöt. Inkább elraktam hátha még szükségem lesz rá. De az tény ,hogy pókerezni nagyon tudtam, így Reiéknwk fel sem tűnt az ,hogy nem ittam meg azt a szart. A játék után elszabadult a pokol. Mia és Matt eltűntek, Cia Dylannel, Reina pedig Damiennel veszekedett. Nah meg itt volt az exem, vagy nem exem. Nem tudom már. Aki úgy tett mintha itt sem lennék.
- Nah, jó. Kifele most... - Szegeztem rá pálcámat, pedig mint Reina mondaná az én idegeim is kötélből voltak, de most már elég volt. Nem történt semmi ,csak ő fúj fel minden apróságot világ nagyságúvá.
- Jól van ,na úgy is van jobb dolgom. - Vetette oda és már ki is lépett az ajtón.
- Álljatok már le... - Üvöltöttem amilyen hangosan csak tudtam. Csend lett. - Cia megtennéd ,hogy felöltözöl? - Rebesgettem szempilláim. - Ti pedig kifelé, most... - Néztem a két fiúra dühösen...
Hogyan lehet az embernek jó napja ,mikor hajnali nyolckor arra kel ,hogy hét idióta pasi röhög a szobájában? Hát szóval ez se lesz egy ragyogó nap. Nem elég ,hogy három órával ezelőtt aludtam el, most meg már fel kell kelnem. De még ezek az idióták is itt vannak.
- Tűnés... - Nyögtem fáradtan ,miközben kitöröltem csipáimat és a tükör felé indultam. Ekkor éreztem ,hogy derekamat valaki átkarolja és a nyakamba csókol.
- Jó reggel... - Hallottam a bársonyos hangot amitől bármikor meg tudok nyugodni.
- Jake ne legyél már ennyire érzelgős mond ,hogy szia cica hallottuk mit csináltál este... - Villámgyorsan fordultam meg a gúnyos megjegyzésre ami az ágyamon ücsörgő kis féregtől érkezett. Ezt nem hiszem el. Honnan tudhatták meg.
- Fogd be Drakula... Komolyan néztél már tükörbe? Olyan fehér vagy mint aki még életébe nem látott napot. - Szólalt meg Jack is. Tényleg kiváló nevet találtak Davidre ,hiszen tényleg úgy festet mint egy vámpír. Hófehér bőr, ami tökéletes volt, hollófekete haj. Csak a fogak nem stimmeltek. Nah, mindegy. Nekem jelenleg más problémáim vannak.
- Na, jó akkor most tűnés. - Morgott Jake és láttam szemében a fájdalom és a gyűlölet kavalkádját. Ezt pedig a bandája is látta ,mert pár másodperc múlva már csak ketten voltunk a szobában. Megfagyott a levegő.
- Várj egy pillanatot. - Szóltam, felkaptam a ruháimat és beviharzottam a fürdőbe. Nah, szép. Én vagyok a bűnös és én menekülök.
Pár percel később magabiztosan nyomtam le a kilincset és kiléptem a sötétbarna kemény és rideg ajtón. És Jaket pillantottam meg. Arcáról ugyanezeket a vonásokat olvastam le. Remek. Stefani ezt jól megcsináltad! Mintha mi sem történt volna odaléptem a tükör elé és megigazítottam tincseimet ,majd elegánsan egy kontyba tűztem del ,amiből pár tincs izlésesen és huncutul kilógott.
- Most mit akarasz hallani? Azt ,hogy sajnálom? Mert akkor tessék sajnálom. De már megtörtént, nem tehetek érte semmit. Ne csináld már ezt... - Néztem ahogy ridegen felál és az ajtóhoz sétál. - Jake kérlek... - Könyörögtem ,szememből pedig egy könnycsepp csúszott ki.
- Ezt már párszor eljátszottuk. - Lehelte kimérten, hiába mutatta ridegségét átláttam maszkján. Minden maszkon átláttam. Ciáén is. Mindig láttam érzéseiket, hiába titkolták.
- Most ne tettesd azt ,mintha te még sosem hibáztál volna... - Dobtam felé eghy kispárnát. Miután egy gyors mozdulattal elkapta csend lett a szobában, kínos ,fusztráló csend. Mindig utáltam az ilyet. Sőt rühelltem. - Kérlek. Tudod milyen rossz érzés az ,hogy szinte megfújtotok? Most is még fel se keltem de itt voltatok mind a heten. Értsd már meg ez nekem így nem megy. - Hiűába beszéltem hozzá, még is a tükörképemet bámultam. Kék szemeim csillogtk ,mintha sírnék, de egy könnycsepp sem távozott ki rajtuk. Hallottam ,ahogy kinyílik, majd becsukódik az ajtó, de nem néztem oda. Csupán felvettem nyakláncom ,és egy kis sminket tettem fel arcomra, hogy eltakarjam az álmatlanságtól karikás szemem ráncait. Majd körbemértem magam mégegyszer. Egy fekete miniszoknya volt rajtam és egy fehér flitteres passzolós pólót, hozzá pedig egy fekete bőrkabátot, jah és egy közepesen magassarkú szandált. Viseletem remekül tükrözte hangulatomat.
Tíz óra volt kimor kiléptem a klubhelyiségbe. Tudom most meg kellene keresnem Ciáékat ,de semmi kedvem sem volt hozzá. Röstelltem mert imádtam a három lányt. De most gondolkoznom kellett kicsit. De itt már azt sem lehet. Gondolom teleharangozták az iskolát ,hogy Stefani Kuk a Griffendél Prefektusa megcsalta a Mardekár Csapatkapitányát Jacob Acerlotot. Mert épp ebben a pillanatba csapódtak mellém a tegnap esti jómadarak.
- Ugyan, ne szomorkodj már. - Ölelt át az az álszent Patrick. Persze nem sokáig pihentette karját a vállamon ,mert egy haragos lökéssel letaszítottam kezét.
- Kihasználtad az alkalmat... - Mérgelődtem. De végül vele és két haverjával töltöttem a délelőttöm.
Éppen az udvaron sétálgattunk ,mikor egy kósza pletyka csapta meg fülem. "Póker party ,a tekergő szobában" Mi van? Játéktermet csinálnak a titkos helyünkből? Hát ezt nem hiszem el. Gyors tempóra fogtam lépteim és a kastély felé rángadtam Patrickot. Jah, hoppá őt minek is húzom magammal?
- Figyelj van egy kis dolgom ,majd izé... később összefutunk ,szia. - Nyomtam egy puszit arcára és háta mögé kezdtem integetni. - Sziasztok. - Kiáltottam a két fiúnak. Bevallom még is csak jól jött a társaság. Talán egy időre el is felejtettem Acerlotot. Nah, jó most indiccs kiosztani ezeket a szörnyű lánykákat.
- Itt mi a jószagú Merlin folyik? - Léptem be határozottan az óriás faragott mintás ajtón. Vicces volt ,hogy Mia épp most hozta fel a "hűséges" szót. Hát ezt én jelen pillanatban nem használnám, de ő tudja. - 8kor keltem. - Védekeztem. Mert épp le akartak hurrogni ,hogy meddig alszom. - Jah, aludni mertem 3 órát. Akasszatok ám fel. - Dünnyögtem ,közbe nagy szemekkel figyeltem Rei összefoglalóját. Az szép. Ma senkinek sincs jó napja.
- Ki terhes? - Néztem ijedten a lányokra. Mia.... Hát ezt nem hiszem el. És akkor még rám mondják egyesek ,hogy cafka vagyok. Jah, meg Ciára, de rá tényleg ráillik ez a szó.
- Jajj, annyira sajnálom. - Öleltem meg átérzően Pruet ,majd hírtelen elengedtem mert nyílott az ajtó. Szóval igaz a pletyka ,tényleg kaszinót nyitottunk. Jéh, Damien... Fújj... Az idióta nagyképű állat. Noh, meg ez a még idiótább vadbarom. Szép emberek. Ekkor újra kitárult az ajtó. Matt, nah őt például egész jól bírtam ,és ...hát ez meg mit keres itt?
- Tünj innen! - Parancsoltam Jakere ,de persze esze ágában sem volt eltűnni.
- Én is épp ezen gondolkodtam. Christina épp a szobámban vár. - Nézett rám kissé undorodva, de még is láttam szemében a fájdalmat. Nah, remek. Most játszani fogja a macsót.
- Szemét... - Tátogtam és sértődöttem az asztalhoz ültem.
Bevallom untam a játékot. Nem ittam meg azt a löttyöt. Inkább elraktam hátha még szükségem lesz rá. De az tény ,hogy pókerezni nagyon tudtam, így Reiéknwk fel sem tűnt az ,hogy nem ittam meg azt a szart. A játék után elszabadult a pokol. Mia és Matt eltűntek, Cia Dylannel, Reina pedig Damiennel veszekedett. Nah meg itt volt az exem, vagy nem exem. Nem tudom már. Aki úgy tett mintha itt sem lennék.
- Nah, jó. Kifele most... - Szegeztem rá pálcámat, pedig mint Reina mondaná az én idegeim is kötélből voltak, de most már elég volt. Nem történt semmi ,csak ő fúj fel minden apróságot világ nagyságúvá.
- Jól van ,na úgy is van jobb dolgom. - Vetette oda és már ki is lépett az ajtón.
- Álljatok már le... - Üvöltöttem amilyen hangosan csak tudtam. Csend lett. - Cia megtennéd ,hogy felöltözöl? - Rebesgettem szempilláim. - Ti pedig kifelé, most... - Néztem a két fiúra dühösen...
2010. június 28., hétfő
Reina
- Te… te… te rohadt köcsög! Te vadbarom! Te idióta infantilis hülyegyerek! - visítoztam szikrázó szemekkel. Hát ez nagyon jó, csak is erre vágytam. És mi a legjobb? Benyeltem vagy fél liter klóros vizet. Hát köszönöm szépen. Köhögcsélve úsztam ki a medence szélére, ahol Damian önelégülten vigyorogva ült. Most megölöm. Nagy levegőt vettem, hogy újra belekezdjek a szitkozódásba, de hirtelen elkapta a csuklóimat, felrántott magához, majd gyors csókot nyomott a számra aztán felállt és arrébb sétált egy gúnyos vigyorral a száján. A megdöbbenéstől és a felháborodástól még megszólalni sem tudtam. Hogy az a…! Nem adtam rá engedélyt, hogy csak úgy kénye kedve szerint csókolgasson.
- Legyen. – fordultam Cia felé, aki láthatólag jól elszórakozott a másik barommal. Gyilkos tekintettel figyeltem Niel minden egyes mozdulatát, amire kaján vigyorral reagált. Megütöm… megütöm… ISTEN BIZONY HOGY AGYONVEREM!
- Gyere ide. Most! – utasítottam a feketét, mire a lehető leglassabb tempóban úszott oda hozzám. Közel hajoltam, hozzá majd az arcába sziszegtem. – Még egy ilyen és megszabadítalak egy felesleges testrészedtől.
- Miért is? Fogalmam sincs, mit követtem el ellened. – válaszolta ártatlanul.
- Csak ne érj hozzám, ha nem muszáj.
- Csak magadat fosztanád meg az élvezetektől… azt pedig nem hagyhatom… - csatt! Igen, felpofoztam. De megérdemelte. Tegyen ilyen kijelentéseket meg célzásokat a jó édes anyjának és ne pedig nekem. Egyszer úgyis megölöm ezt a vadbarmot.
- Legyen. – fordultam Cia felé, aki láthatólag jól elszórakozott a másik barommal. Gyilkos tekintettel figyeltem Niel minden egyes mozdulatát, amire kaján vigyorral reagált. Megütöm… megütöm… ISTEN BIZONY HOGY AGYONVEREM!
- Gyere ide. Most! – utasítottam a feketét, mire a lehető leglassabb tempóban úszott oda hozzám. Közel hajoltam, hozzá majd az arcába sziszegtem. – Még egy ilyen és megszabadítalak egy felesleges testrészedtől.
- Miért is? Fogalmam sincs, mit követtem el ellened. – válaszolta ártatlanul.
- Csak ne érj hozzám, ha nem muszáj.
- Csak magadat fosztanád meg az élvezetektől… azt pedig nem hagyhatom… - csatt! Igen, felpofoztam. De megérdemelte. Tegyen ilyen kijelentéseket meg célzásokat a jó édes anyjának és ne pedig nekem. Egyszer úgyis megölöm ezt a vadbarmot.
Cia
Patricia
Mikor már azt hittem mi állunk nyerésre, és ez a két szerencsétlen majd szenved és lesi minden egyes kívánságunkat, ehelyett most látom csak, hogy Hemsworth egy kaján vigyor kíséretében, pálcáját rám szegezve közeledik felém. Nem lesz ez így jó, nagyon nem. Ahogy közeledett, én is hátráltam, és közben végig a szemébe néztem. Mit vigyorog ennyire? Igazán abbahagyhatná, mert nem vagyok kíváncsi erre az elszánt és fellengzős képére.
- Hemsworth, vagy leteszed azt a pálcát, vagy... - kezdtem bele, de közbe vágott. Ez nem volt megengedve neki.
- Mi lesz Goldwin?
- Én... - már megint nem tudtam befejezni amit akartam, mert suhintott pálcájával és már csak azt vettem észre, hogy a szoknyám és a felsőm cafatokra szakad és a földre hullik. Ennyit erről, most meghal az a rohadék. Kezeimmel megpróbáltam felső testemet takarni, ugyanis a melltartóm még mindig ott díszelgett a kezében.
- Most visszaadod - sziszegtem és határozott léptekkel elindultam felé, majd egyik kezemmel a ruhadarab után kaptam, de Dylan egy mozdulattal a vízbe dobta azt.
- Gyűlőllek Hemsworth - köptem a szavakat, majd lehajoltam, hogy felvegyem, mikor Hemsworth hátulról átölelt és beleugrottunk a vízbe. Dideregni kezdtem és az ajkaim is remegtek. Hideg volt a víz, arról nem is beszélve, hogy nem tudok úszni, így csak kapálózni tudtam. Vagy fél liter vízet nyelhettem be, mikor Dylan végre odajött és segített.
- Miért akarsz megölni? - köhögtem, majd elkaptam a melltartóm és felvettem. Végre már, nem éreztem annyira alul öltözöttnek magam. - Engedj el - szóltam neki, de mint aki meg se hallotta emelt ki a vízből, majd ültetett a nyakába.
- Nyugi, Cica - szólt rám, de gúnyos hangjából kihallattszott, hogy mennyire elégedett magával.
- Nem vagyok cica - tagoltam jól érthetően, majd rugdosódni, kezdtem, de nem jött be.
Figyeltem Damiant és Dylant, akik nagyon bólogattak. Mi az isten van már megint?
- Játék? - nézett fel rám a srác, majd láttam, hogy Reit is felkapja Damian és egymással szemben álltak a srácok.
- Esetleg, de nem miattad fogunk győzni - köptem gúnyosan, majd megvártuk Miáékat is, hátha csatlakoznak. - Jól jegyezd meg Hemsworth, ha fogdosni mersz, agyonverlek - fenyegettem meg a srácot, majd vízes tincseimet kisöpörtem arcomból.
Mikor már azt hittem mi állunk nyerésre, és ez a két szerencsétlen majd szenved és lesi minden egyes kívánságunkat, ehelyett most látom csak, hogy Hemsworth egy kaján vigyor kíséretében, pálcáját rám szegezve közeledik felém. Nem lesz ez így jó, nagyon nem. Ahogy közeledett, én is hátráltam, és közben végig a szemébe néztem. Mit vigyorog ennyire? Igazán abbahagyhatná, mert nem vagyok kíváncsi erre az elszánt és fellengzős képére.
- Hemsworth, vagy leteszed azt a pálcát, vagy... - kezdtem bele, de közbe vágott. Ez nem volt megengedve neki.
- Mi lesz Goldwin?
- Én... - már megint nem tudtam befejezni amit akartam, mert suhintott pálcájával és már csak azt vettem észre, hogy a szoknyám és a felsőm cafatokra szakad és a földre hullik. Ennyit erről, most meghal az a rohadék. Kezeimmel megpróbáltam felső testemet takarni, ugyanis a melltartóm még mindig ott díszelgett a kezében.
- Most visszaadod - sziszegtem és határozott léptekkel elindultam felé, majd egyik kezemmel a ruhadarab után kaptam, de Dylan egy mozdulattal a vízbe dobta azt.
- Gyűlőllek Hemsworth - köptem a szavakat, majd lehajoltam, hogy felvegyem, mikor Hemsworth hátulról átölelt és beleugrottunk a vízbe. Dideregni kezdtem és az ajkaim is remegtek. Hideg volt a víz, arról nem is beszélve, hogy nem tudok úszni, így csak kapálózni tudtam. Vagy fél liter vízet nyelhettem be, mikor Dylan végre odajött és segített.
- Miért akarsz megölni? - köhögtem, majd elkaptam a melltartóm és felvettem. Végre már, nem éreztem annyira alul öltözöttnek magam. - Engedj el - szóltam neki, de mint aki meg se hallotta emelt ki a vízből, majd ültetett a nyakába.
- Nyugi, Cica - szólt rám, de gúnyos hangjából kihallattszott, hogy mennyire elégedett magával.
- Nem vagyok cica - tagoltam jól érthetően, majd rugdosódni, kezdtem, de nem jött be.
Figyeltem Damiant és Dylant, akik nagyon bólogattak. Mi az isten van már megint?
- Játék? - nézett fel rám a srác, majd láttam, hogy Reit is felkapja Damian és egymással szemben álltak a srácok.
- Esetleg, de nem miattad fogunk győzni - köptem gúnyosan, majd megvártuk Miáékat is, hátha csatlakoznak. - Jól jegyezd meg Hemsworth, ha fogdosni mersz, agyonverlek - fenyegettem meg a srácot, majd vízes tincseimet kisöpörtem arcomból.
Reina
Megölöm Worrent és ez nem vicc. Hogy merészelt elnémítani ENGEM?! ENGEM! ENGEM! Mivel nem tudtam megszólalni, kedvesen rámosolyogtam, majd egy szépen ívelt mozdulattal bemutattam a vörösnek.
Ez a póker egyre jobban tetszik. Főleg, hogy ezek a szerencsétlenek folyamatosan veszítenek.
- Ha már vetkőző showt áll szándékotokban tartani, miért nem szóltatok, hogy kapcsoljak zenét? Úgy sokkal izgalmasabb. – húztam gonosz mosolyra ajkaimat. Wow, nyertem! Hogy hogyan az örök rejtély marad előttem. Még a szabályokat sem fogtam fel rendesen. a Felix jól végzi a dolgát. A győzelemtől jó kedvem van. Eddig még mikor Hemsworth nyert, akkor sem kellett többtől megszabadulnom, mint az ékszerek, vagy egy cipő. Én nem voltam hajlandó nekiállni, vetkőzni, mint Patricia aki odadobta a melltartóját. Na, innen is látszik, hogy kettőnk közül melyik az erkölcsösebb. Gonoszul mosolyogva figyeltem, ahogy Cia Hemsworthal játszadozik. Hülyegyerek.
- Damian, mondani is akarsz valamit, vagy csak lyukat szándékozol égetni a hátamba? – fordultam hátra hozzá.
- Igen. Szerintem túl sok ruha van rajtatok. – komolyan kezdte, de aztán átváltott egy perverz vigyorra, majd egy egyszerű pálcaintéssel letépte rólam a ruhát, így egy szál alsóneműben álltam előtte. Hemsworth pedig követte Niel példáját, Cia rémült sikkantását hallva. – Hoppá, ennek annyi szerintem. Nem is baj. – pislogott ártatlanul, majd elindult felé, én viszont hátráltam. Hogy rohadna meg! Fal. A picsába már ez egy fal! Rémülten haraptam ajkaimba, mikor közel hajolt szinte nekipasszírozva annak a rohadék falrésznek. Már lemondóan hunytam le smaragdzöld szemeimet, mikor a várt csók helyett felkapott és elkezdett cipelni valahová.
- Csak nem egy medence? De igen. Anderson, hűtsd le magad. – mondta gonoszul vigyorogva, majd elengedett és én egy sikítás kíséretében a jéghideg vízben landoltam. – Remélem, élvezed, mert most ott maradsz egy ideig drágám.
Ez a póker egyre jobban tetszik. Főleg, hogy ezek a szerencsétlenek folyamatosan veszítenek.
- Ha már vetkőző showt áll szándékotokban tartani, miért nem szóltatok, hogy kapcsoljak zenét? Úgy sokkal izgalmasabb. – húztam gonosz mosolyra ajkaimat. Wow, nyertem! Hogy hogyan az örök rejtély marad előttem. Még a szabályokat sem fogtam fel rendesen. a Felix jól végzi a dolgát. A győzelemtől jó kedvem van. Eddig még mikor Hemsworth nyert, akkor sem kellett többtől megszabadulnom, mint az ékszerek, vagy egy cipő. Én nem voltam hajlandó nekiállni, vetkőzni, mint Patricia aki odadobta a melltartóját. Na, innen is látszik, hogy kettőnk közül melyik az erkölcsösebb. Gonoszul mosolyogva figyeltem, ahogy Cia Hemsworthal játszadozik. Hülyegyerek.
- Damian, mondani is akarsz valamit, vagy csak lyukat szándékozol égetni a hátamba? – fordultam hátra hozzá.
- Igen. Szerintem túl sok ruha van rajtatok. – komolyan kezdte, de aztán átváltott egy perverz vigyorra, majd egy egyszerű pálcaintéssel letépte rólam a ruhát, így egy szál alsóneműben álltam előtte. Hemsworth pedig követte Niel példáját, Cia rémült sikkantását hallva. – Hoppá, ennek annyi szerintem. Nem is baj. – pislogott ártatlanul, majd elindult felé, én viszont hátráltam. Hogy rohadna meg! Fal. A picsába már ez egy fal! Rémülten haraptam ajkaimba, mikor közel hajolt szinte nekipasszírozva annak a rohadék falrésznek. Már lemondóan hunytam le smaragdzöld szemeimet, mikor a várt csók helyett felkapott és elkezdett cipelni valahová.
- Csak nem egy medence? De igen. Anderson, hűtsd le magad. – mondta gonoszul vigyorogva, majd elengedett és én egy sikítás kíséretében a jéghideg vízben landoltam. – Remélem, élvezed, mert most ott maradsz egy ideig drágám.
Cia
Patricia
- Most, hogy csend lett... - kezdtem bele, de valaki már szavamba is vágott.
- És, ha én nem maradok csendben, elnémítassz? Mondjuk egy csókkal? - vigyorgott rám kajánul Dylan. Többször is szólásra nyitottam számat, de valahogy egy szó sem jött ki rajta.
- Hemsworth, a saját büdös zoknidat fogom a szádba dugni - fenyegettem meg a srácot, aki a jobb oldalamon ült. - Most pedig játszunk - csaptam az asztalra, miközben kiosztottam a lapokat. Ahogy leültem ridegen néztem szét, kinek mit értek meg a lapjai.
- Goldwin, ha én nyerek, velem töltöd az estét - vigyorgott, miközben óráját dobta be az asztal közepére.
- Szép ábrándok, Hemsworth - mondtam magabiztosan, ahogy lefejtettem bokaláncomat és én is betettem. Az Acarlot páros, és Matt eldobta. - Valaki még valamit? Jajj, ne haragudj Damian, nem hallottalak, így sajnos nem emelhetsz - mosolyogtam rá negédesen, majd legyintettem pálcámmal Reina és Damian felé. - Most mondjátok. Senki többet? Borítsunk - mondtam, majd vártam kinek milye lesz. Én voltam az ulsó, így mikor a mellettem lévő Dylan is borított és csak egy ász párja volt, diadalittas vigyor terült el ajkamon, hiszen az én Full House-omat nem tudták űberelni.
- Sajnálom, gyerekek - húztam el a számat, majd begyűjtöttem a ruhadarabokat és újra osztottam. - Hemsworth, még sem fog összejönni az az éjszakai party? - kacsintottam kihívóan a srácra, majd bedobtam a karkötőm. Ezt a kört Reina nyerte. Imádok boszorkány lenni, mire nem jó egy bájital.
- Srácok, hogy úgy mondjam, vesztésre álltok - mondtam magabiztosan, de hogy fokozzuk a helyzet hangulatát, most nem az ékszereimmel dobálóztam, hanem felsőm alól lekaptam a fekete melltartót és miközben ravaszan vigyorogtam Dylenre bedobtam az asztalra. - Egy kis inspiráció - kacsintottam a fekete hajú rácra, aki ingjét pakolta be.
Hihetetlen, hogy ezt a kört, Ő nyerte. Most búcsút mondhatok a kedvenc fehérnemű együttesem felső részének. Ki gondolta volna, hogy ő nyer.
Dylanen már csak nadrág volt. Az sem maradhat, különben nem akciózhat a folyosókon.
- Következő kör - osztottam megint én. És igen, Dylanen és Damianon, már csak alsónadrág volt. Ekkor piszkosul Reinára vigyorogtam, majd amíg a két srác el volt foglalva a lapjaik böngészésével egy pálcaintéssel felégettük a ruháikat. Nem fognak örülni, ha ezt meglátják. Vagy, úgysem látják meg.
- Meguntuk a játékot - mondtam, majd poharakat varázsoltam, és mindenkinek öntöttem Martinit. - Szóval, ha mindenki felöltözött - vagy nem öltözött -, mit szólnátok, ha kitalálnánk a büntetéseket? - néztem szét, ahogy fekete melltartómért nyúltam, de Dylan nem akarta visszaadni.
- Hemsworth, add vissza - sziszegtem arcába.
- Mert mi lesz, ha nem?
- Hát, biztos, hogy meztelenül fogsz táncolni reggelinél a tanári asztalon - suttogtam kéjesen a fülébe, majd elvettem a ruhaneműt, de ahogy elsétáltam volna, visszarántott.
- Tudod, ha már meztelenül fogok táncolni, inkább neked csinálnám, mondjuk ma este. - Simított végig a derekamon.
- Persze, kis fiú, táncolj a macidnak - köptem oda, majd figyeltem ahogy a ruháikat keresik a fiúk.
- Reina, gratulálok magamnak - suttogtam barátnőmnek.
- Most, hogy csend lett... - kezdtem bele, de valaki már szavamba is vágott.
- És, ha én nem maradok csendben, elnémítassz? Mondjuk egy csókkal? - vigyorgott rám kajánul Dylan. Többször is szólásra nyitottam számat, de valahogy egy szó sem jött ki rajta.
- Hemsworth, a saját büdös zoknidat fogom a szádba dugni - fenyegettem meg a srácot, aki a jobb oldalamon ült. - Most pedig játszunk - csaptam az asztalra, miközben kiosztottam a lapokat. Ahogy leültem ridegen néztem szét, kinek mit értek meg a lapjai.
- Goldwin, ha én nyerek, velem töltöd az estét - vigyorgott, miközben óráját dobta be az asztal közepére.
- Szép ábrándok, Hemsworth - mondtam magabiztosan, ahogy lefejtettem bokaláncomat és én is betettem. Az Acarlot páros, és Matt eldobta. - Valaki még valamit? Jajj, ne haragudj Damian, nem hallottalak, így sajnos nem emelhetsz - mosolyogtam rá negédesen, majd legyintettem pálcámmal Reina és Damian felé. - Most mondjátok. Senki többet? Borítsunk - mondtam, majd vártam kinek milye lesz. Én voltam az ulsó, így mikor a mellettem lévő Dylan is borított és csak egy ász párja volt, diadalittas vigyor terült el ajkamon, hiszen az én Full House-omat nem tudták űberelni.
- Sajnálom, gyerekek - húztam el a számat, majd begyűjtöttem a ruhadarabokat és újra osztottam. - Hemsworth, még sem fog összejönni az az éjszakai party? - kacsintottam kihívóan a srácra, majd bedobtam a karkötőm. Ezt a kört Reina nyerte. Imádok boszorkány lenni, mire nem jó egy bájital.
- Srácok, hogy úgy mondjam, vesztésre álltok - mondtam magabiztosan, de hogy fokozzuk a helyzet hangulatát, most nem az ékszereimmel dobálóztam, hanem felsőm alól lekaptam a fekete melltartót és miközben ravaszan vigyorogtam Dylenre bedobtam az asztalra. - Egy kis inspiráció - kacsintottam a fekete hajú rácra, aki ingjét pakolta be.
Hihetetlen, hogy ezt a kört, Ő nyerte. Most búcsút mondhatok a kedvenc fehérnemű együttesem felső részének. Ki gondolta volna, hogy ő nyer.
Dylanen már csak nadrág volt. Az sem maradhat, különben nem akciózhat a folyosókon.
- Következő kör - osztottam megint én. És igen, Dylanen és Damianon, már csak alsónadrág volt. Ekkor piszkosul Reinára vigyorogtam, majd amíg a két srác el volt foglalva a lapjaik böngészésével egy pálcaintéssel felégettük a ruháikat. Nem fognak örülni, ha ezt meglátják. Vagy, úgysem látják meg.
- Meguntuk a játékot - mondtam, majd poharakat varázsoltam, és mindenkinek öntöttem Martinit. - Szóval, ha mindenki felöltözött - vagy nem öltözött -, mit szólnátok, ha kitalálnánk a büntetéseket? - néztem szét, ahogy fekete melltartómért nyúltam, de Dylan nem akarta visszaadni.
- Hemsworth, add vissza - sziszegtem arcába.
- Mert mi lesz, ha nem?
- Hát, biztos, hogy meztelenül fogsz táncolni reggelinél a tanári asztalon - suttogtam kéjesen a fülébe, majd elvettem a ruhaneműt, de ahogy elsétáltam volna, visszarántott.
- Tudod, ha már meztelenül fogok táncolni, inkább neked csinálnám, mondjuk ma este. - Simított végig a derekamon.
- Persze, kis fiú, táncolj a macidnak - köptem oda, majd figyeltem ahogy a ruháikat keresik a fiúk.
- Reina, gratulálok magamnak - suttogtam barátnőmnek.
Mia
- Silencio! - Mondta Damianra és Reinára a hangnémítást. - Így már jó és ha nem fejezitek be esküszöm mind a kettőt olyan átokkal lepem meg amit még nem is ismertek.Világos? És most nem viccelek. Azt hiszitek ismertek, de a sötét oldalamat még nem villantottam ki. - Néztem Damianra. - Azért vagyunk itt hogy játszunk és nem hol mi Reina Damian tárgyaláson. Szóval viselkedjetek már az istenit. - Robbantam fel, amikor Matt odajött és lefogott.
- Nyugi van csak enyhe szócsatát vivnak.
- Akarsz te lenni az első?
- Inkább leülök.
- Helyes... - Foglaltam helyet és eszem ágában sincs levenni az átkot. Addig béke és nyugalom van míg nem veszekszenek. Elegem volt. Inkább elkezdtük a játékot, amihez nagyon nem volt kedvem, komolyan.
- Barátosném.. - fordultam Reina felé. - Ha akarsz valamit papírra írd le, Damian szintén. - Mondtam nekik vigyorogva.
- Nyugi van csak enyhe szócsatát vivnak.
- Akarsz te lenni az első?
- Inkább leülök.
- Helyes... - Foglaltam helyet és eszem ágában sincs levenni az átkot. Addig béke és nyugalom van míg nem veszekszenek. Elegem volt. Inkább elkezdtük a játékot, amihez nagyon nem volt kedvem, komolyan.
- Barátosném.. - fordultam Reina felé. - Ha akarsz valamit papírra írd le, Damian szintén. - Mondtam nekik vigyorogva.
Reina & Damian
Minek vagyunk ennyien? Eszméletlen, hogy már a fél iskola tud a Teki szobáról. Azt hiszem a méregből, amit a két idióta fog kapni, drága barátnémnak is jut.
- Nem, nem vagyunk. – morogtam, majd hallgattam, ahogy Patricia megszabja a játék feltételeit. Közelebb sétáltam, majd leültem a szőke lány mellé. Lekapcsoltam az egyik hatalmas fülbevalómat, majd bedobtam az asztal közepére, ahol aztán csilingelve landolt.
- Nos, kezdjünk valamit, ha nem akarjátok, hogy halálra unjam magam. Persze tudom, hogy azt nézni ahogy látványosan unatkozom is jó dolog, de nekem most nincs kedvem hozzá. – mondtam, miközben a körmeimet vizsgálgattam. A mondani valómra csak egy gúnyos horkantás érkezett Damian felöl, mire ráemeltem villámló tekintetemet.
- Talán valami probléma van?
- A modorod elég problémás. Na és te találtál valami kikötnivalót? – hajolt át az asztalon és ugyanolyan ingerülten nézett vissza rám.
- Igen, téged.
- Akkor örülök, hogy ezt tisztáztuk.
- Én meg annak örülnék, ha felfordulnál.
- Arra várhatsz drágám.
- Befognád?!
- Kéne?
- Fulladj meg!
- Csak utánad. – én esküszöm, hogy felképelem. Tönkre teszem azt a helyes kis pofikáját, megmérgezem, kivágom a harmadik emeletről, aztán meg ugrálok párat a holtestén magas sarkúban. Uram, atyám, hogy lehet valakit ennyire utálni. Mind ketten sértetten ültünk le a székre, ahonnan a szóváltás közben sikerült felállnom. Megigazítottam a hajamat, majd Cia felé fordultam.
- Kezdjük végre?
- Nem, nem vagyunk. – morogtam, majd hallgattam, ahogy Patricia megszabja a játék feltételeit. Közelebb sétáltam, majd leültem a szőke lány mellé. Lekapcsoltam az egyik hatalmas fülbevalómat, majd bedobtam az asztal közepére, ahol aztán csilingelve landolt.
- Nos, kezdjünk valamit, ha nem akarjátok, hogy halálra unjam magam. Persze tudom, hogy azt nézni ahogy látványosan unatkozom is jó dolog, de nekem most nincs kedvem hozzá. – mondtam, miközben a körmeimet vizsgálgattam. A mondani valómra csak egy gúnyos horkantás érkezett Damian felöl, mire ráemeltem villámló tekintetemet.
- Talán valami probléma van?
- A modorod elég problémás. Na és te találtál valami kikötnivalót? – hajolt át az asztalon és ugyanolyan ingerülten nézett vissza rám.
- Igen, téged.
- Akkor örülök, hogy ezt tisztáztuk.
- Én meg annak örülnék, ha felfordulnál.
- Arra várhatsz drágám.
- Befognád?!
- Kéne?
- Fulladj meg!
- Csak utánad. – én esküszöm, hogy felképelem. Tönkre teszem azt a helyes kis pofikáját, megmérgezem, kivágom a harmadik emeletről, aztán meg ugrálok párat a holtestén magas sarkúban. Uram, atyám, hogy lehet valakit ennyire utálni. Mind ketten sértetten ültünk le a székre, ahonnan a szóváltás közben sikerült felállnom. Megigazítottam a hajamat, majd Cia felé fordultam.
- Kezdjük végre?
Cia
Patricia
- Worren, nem kértem, hogy idd meg, hanem felszólítottalak rá. De ha neked minden álmod meztelenre vetkőzni az idióták előtt, nem állok utadba, majd Kuk hasznát veszi a főzetnek. - Mielőtt Mia bármit mondhatott volna, kikaptam kezéből a vékonyfalú, bájitalos fiolát, majd odapasszoltam Stefaninak. - Steff, kapd el. Aztán nem mondom tovább, hogy mit kezdj vele, remélem tudod, hogy nem sampon - magyaráztam negédesen, a lánynak, majd azt vettem észre, hogy Worren kimegy. Isteni, egyel kevesebben vagyunk. - Reina drága, tartogassuk kicsit későbbre azt a mérget. Nem gondolod, hogy milyen szép is lenne megalázni azt a két iditát? - vigyorogtam legjobb barátőmre és elgondolkodó képet vágtam, ahogy az asztalon fekvő kártya pakliért nyúltam és elkezdtem kevergetni.- Abszolute fordítva Reina, tudod, semmit nem akarok tőle. Világéletében, egy bunkó paraszt volt, aki azt hiszi magáról, hogy mivel idősebb nálunk, bármikor szenvtelenül méregehthet, stírölhet, vagy gúnyolódhat. És nekem ebből elegem van, itt az ideje, hogy visszakapja, e kedves gesztusokat - mondtam miközben szám széles és ravasz vigyorra nyílt.
- Hemsworth, Niel - biccentettem a két srácnak, akik végre megérkeztek. Imádni fogom megalázni őket, életem legszebb pillanata lesz. Csak el ne feljtsd Patricia, alkoholt nem iszunk. - Reina, ne legyél ilyen goromba a két sráccal, inkább üdvözöld Nielt egy csókkal, végülis együtt vagytok, nem de bár? - nyújtotta nyelvet gonoszul vigyorogva barátnőmre, majd megvártam amíg Dylanék beljebb jönnek és az alkoholos üvegeket lepakolják az asztalra.- Szóval, Hemsworth, Niel, hogy terveztétek ezt a törlesztés dolgot? - néztem ravaszul csillogó tekintettel a két hímneműre. - Szerinted, hogy lehet ezt máshogy tervezni, minthogy a vesztes teljesíi a nyertes kívánságait?- Sokkal jobb lenne, ha ketté oszlanánk. Csajok vs Pasik. Vagyis, Te, meg Niel és... - ebben a pillanatban jelent meg az ajtóban, Matthias, Worren pasija, na ezt ki hívta ide? És ha ez még nem lett volna elég, Jake Acerlot. Hihetetlen. - Gyerekek, ki hirdette meg a mai partyt az egész iskolában? Kell még várnunk valakit? - néztem a lányokra felhúzot szemöldökkel. - Akkor előről. Matthias, Jake, Damian és Dylan, egyik csapat, Mia, Steff Rei és Én, másik csapat. Amelyik csapat veszít, teszem hozzá, hamarabb veszíti el becses ruhadarabjait, teljesíti a másikok kéréseit, és valami büntetésről gondoskodunk a számukra - magyaráztam el, majd megvártam amíg körbe üljük az asztalt és csak én maradtam állva.- Tét, ruhában, büntetést a végén beszélünk meg. Akkor tegyék meg tétjeiket - vigyorogtam rájuk, majd lekaptam egyik magassarkúmat és bedobtam középre. Remélhetőleg, ma nem kell többet levennem magamról mint egy magassarkú.
- Worren, nem kértem, hogy idd meg, hanem felszólítottalak rá. De ha neked minden álmod meztelenre vetkőzni az idióták előtt, nem állok utadba, majd Kuk hasznát veszi a főzetnek. - Mielőtt Mia bármit mondhatott volna, kikaptam kezéből a vékonyfalú, bájitalos fiolát, majd odapasszoltam Stefaninak. - Steff, kapd el. Aztán nem mondom tovább, hogy mit kezdj vele, remélem tudod, hogy nem sampon - magyaráztam negédesen, a lánynak, majd azt vettem észre, hogy Worren kimegy. Isteni, egyel kevesebben vagyunk. - Reina drága, tartogassuk kicsit későbbre azt a mérget. Nem gondolod, hogy milyen szép is lenne megalázni azt a két iditát? - vigyorogtam legjobb barátőmre és elgondolkodó képet vágtam, ahogy az asztalon fekvő kártya pakliért nyúltam és elkezdtem kevergetni.- Abszolute fordítva Reina, tudod, semmit nem akarok tőle. Világéletében, egy bunkó paraszt volt, aki azt hiszi magáról, hogy mivel idősebb nálunk, bármikor szenvtelenül méregehthet, stírölhet, vagy gúnyolódhat. És nekem ebből elegem van, itt az ideje, hogy visszakapja, e kedves gesztusokat - mondtam miközben szám széles és ravasz vigyorra nyílt.
- Hemsworth, Niel - biccentettem a két srácnak, akik végre megérkeztek. Imádni fogom megalázni őket, életem legszebb pillanata lesz. Csak el ne feljtsd Patricia, alkoholt nem iszunk. - Reina, ne legyél ilyen goromba a két sráccal, inkább üdvözöld Nielt egy csókkal, végülis együtt vagytok, nem de bár? - nyújtotta nyelvet gonoszul vigyorogva barátnőmre, majd megvártam amíg Dylanék beljebb jönnek és az alkoholos üvegeket lepakolják az asztalra.- Szóval, Hemsworth, Niel, hogy terveztétek ezt a törlesztés dolgot? - néztem ravaszul csillogó tekintettel a két hímneműre. - Szerinted, hogy lehet ezt máshogy tervezni, minthogy a vesztes teljesíi a nyertes kívánságait?- Sokkal jobb lenne, ha ketté oszlanánk. Csajok vs Pasik. Vagyis, Te, meg Niel és... - ebben a pillanatban jelent meg az ajtóban, Matthias, Worren pasija, na ezt ki hívta ide? És ha ez még nem lett volna elég, Jake Acerlot. Hihetetlen. - Gyerekek, ki hirdette meg a mai partyt az egész iskolában? Kell még várnunk valakit? - néztem a lányokra felhúzot szemöldökkel. - Akkor előről. Matthias, Jake, Damian és Dylan, egyik csapat, Mia, Steff Rei és Én, másik csapat. Amelyik csapat veszít, teszem hozzá, hamarabb veszíti el becses ruhadarabjait, teljesíti a másikok kéréseit, és valami büntetésről gondoskodunk a számukra - magyaráztam el, majd megvártam amíg körbe üljük az asztalt és csak én maradtam állva.- Tét, ruhában, büntetést a végén beszélünk meg. Akkor tegyék meg tétjeiket - vigyorogtam rájuk, majd lekaptam egyik magassarkúmat és bedobtam középre. Remélhetőleg, ma nem kell többet levennem magamról mint egy magassarkú.
Mia
Miután Matt kiment a szobából nem tudtam mit csináljak, mert már elegem volt minden furcsa dolgokból. Még, hogy az én gyerekem ölni fog.. nem értettem a jelet. Vissza indultam a tekergő szobába, pálcám magam előtt volt, mert bármi történhet...
A teki szobában biztos lesz valami kötszer mert ez már kezd elmúlni de így is csúnya... vissza érve kinyítottam az ajtót. Sápadt voltam kicsit, de nem izgatott.
- Történt valami izgalom mikor megyünk a dilisek megalázására? - Kérdeztem a lányoktól, nem hiszem hogy el fogom mondani nekik halálfaló volt az a Tom...de az ijedtség ott volt az arcomon. Én a szekrény mögé mentem ahol egy gyógyszeres dobozt rejtettem még el év elején. Tudtam, hogy itt van. Amíg nem látják a lányok gyorsan átkötöm. Így is kérdezősködni fognak nem kell, hogy lássák gondoltam magamban. Majd feléjük fordultam miután ezt megcisnáltam.
- Ne kérdezzetek semmit, nem történt semmi jó? - Néztem a lányokra, mert észrevették a kötést. - Nem akarom én se tudni mi történt 10 perce inkább koncentráljunk Damian és Dylen megalázására. - Mondtam vigyorogva a lányoknak, és közben azon gondolkodom, hogy Jason is lehet meg fog jelenni és Matt is akkor abból viszont gubanc lesz. Remek este lesz.
- Stefi, mi tartott eddig az alvásban? Acerlot túl jó hatással van rád, nem lesz ez így jó. Nem értem miért vagy ilyen hűséges... - Mondtam neki fejcsóválva és ekkor, megérkezett a két szerencsétlen. Nagyszerű...
- Mehetnétek bohócnak, ha már az óvoda képzőbe nem vesznek fel titeket. - Néztem végig rájuk gúnyos tekintettel.
A teki szobában biztos lesz valami kötszer mert ez már kezd elmúlni de így is csúnya... vissza érve kinyítottam az ajtót. Sápadt voltam kicsit, de nem izgatott.
- Történt valami izgalom mikor megyünk a dilisek megalázására? - Kérdeztem a lányoktól, nem hiszem hogy el fogom mondani nekik halálfaló volt az a Tom...de az ijedtség ott volt az arcomon. Én a szekrény mögé mentem ahol egy gyógyszeres dobozt rejtettem még el év elején. Tudtam, hogy itt van. Amíg nem látják a lányok gyorsan átkötöm. Így is kérdezősködni fognak nem kell, hogy lássák gondoltam magamban. Majd feléjük fordultam miután ezt megcisnáltam.
- Ne kérdezzetek semmit, nem történt semmi jó? - Néztem a lányokra, mert észrevették a kötést. - Nem akarom én se tudni mi történt 10 perce inkább koncentráljunk Damian és Dylen megalázására. - Mondtam vigyorogva a lányoknak, és közben azon gondolkodom, hogy Jason is lehet meg fog jelenni és Matt is akkor abból viszont gubanc lesz. Remek este lesz.
- Stefi, mi tartott eddig az alvásban? Acerlot túl jó hatással van rád, nem lesz ez így jó. Nem értem miért vagy ilyen hűséges... - Mondtam neki fejcsóválva és ekkor, megérkezett a két szerencsétlen. Nagyszerű...
- Mehetnétek bohócnak, ha már az óvoda képzőbe nem vesznek fel titeket. - Néztem végig rájuk gúnyos tekintettel.
Reina
- Nekem jobb ötletem van. Mindjárt keverek nekik valami mérget. Úgyis jó vagyok bájitaltanból. – morogtam gúnyosan. – Egyébként meg azt hittem, hogy a Felixt valami értelmesebb dologra fogjuk felhasználni, mint két barom porráalázása egy hülye játékban. – végigdőltem az egyik perzsaszőnyegen, majd megdörzsöltem a halántékomat, majd amikor nyílt, az ajtó felé néztem. Stefani végre méltóztatott megtisztelni minket a jelenlétével.
- Jó reggelt, mi már túl vagyunk egy terhességen, egy szakításon és egy szokásos veszekedésen is, mert Cia most meg azt az idióta Dylan Hemsworthot akarja felszedni. Vagy fordítva, mindegy. – fintorogtam, majd leszedtem az egyik polcról egy doboz cukrozott ananászt. Hálát adok anyáméknak, hogy olyanra csináltak, hogy bármennyit is eszek az nem látszik meg rajtam. Fújj, hogy is néznék ki már. Worren elment, nagyon jó. Kuk is el akar menni, az is nagyon jó. Akkor csak én maradok Ciával, még jobb. Annyira csodálatos, hogy ilyen hülyeségeket csinálunk, mikor nekem át kéne néznem az RBF-re a dolgokat. Igen, még két hónap van a vizsgákig, de a lehető legjobbat kell nyújtanom. Hát ez van, maximalista vagyok. Nagyot sóhajtottam, majd lenyeltem a kis üvegcse tartalmát, majd folytattam az evészetet. Figyeltem, ahogy kinyílik az ajtó és belép rajta az a két marha. Ki engedte meg nekik, hogy sérülés nélkül jussanak el idáig? Én biztos nem.
- Jééé, idetaláltak. Gratulálok, ezt nem vártam el a ti szinteteken. – köptem oda nekik gúnyosan. Patricia meg az idióta ötletei.
- Jó reggelt, mi már túl vagyunk egy terhességen, egy szakításon és egy szokásos veszekedésen is, mert Cia most meg azt az idióta Dylan Hemsworthot akarja felszedni. Vagy fordítva, mindegy. – fintorogtam, majd leszedtem az egyik polcról egy doboz cukrozott ananászt. Hálát adok anyáméknak, hogy olyanra csináltak, hogy bármennyit is eszek az nem látszik meg rajtam. Fújj, hogy is néznék ki már. Worren elment, nagyon jó. Kuk is el akar menni, az is nagyon jó. Akkor csak én maradok Ciával, még jobb. Annyira csodálatos, hogy ilyen hülyeségeket csinálunk, mikor nekem át kéne néznem az RBF-re a dolgokat. Igen, még két hónap van a vizsgákig, de a lehető legjobbat kell nyújtanom. Hát ez van, maximalista vagyok. Nagyot sóhajtottam, majd lenyeltem a kis üvegcse tartalmát, majd folytattam az evészetet. Figyeltem, ahogy kinyílik az ajtó és belép rajta az a két marha. Ki engedte meg nekik, hogy sérülés nélkül jussanak el idáig? Én biztos nem.
- Jééé, idetaláltak. Gratulálok, ezt nem vártam el a ti szinteteken. – köptem oda nekik gúnyosan. Patricia meg az idióta ötletei.
2010. június 27., vasárnap
Mia
- Nem, nem és nem.. Patricia.. - Mondtam neki hisztérikusan majd leültem a kanapére és duzzogtam. Nem fogom meg inni mert tudják jól hogy én sokat iszommindenből és hamar berugok. Nem és nem! Ekkor meg érkezett Kakukk, jé az ébresztő órája kukkolt helyes. Vagy csak Acerlot szállt ki a lába közül.
- Méltóztattál fel kelni? Hol hagytad Jaket? - Kérdeztem tőle, gúnyos hangon. Majd vissza fordultam a lányokhoz. - Anastacia, én nem iszom meg a szerencse lét. Szerencsére Matt tud pókerezni és már játszottam vele. Megtanított rá. Úgyhogy ne legyetek bénák komolyan mondom... Ahogy Hemsworthtot nézem simán meg fogom verni azt se tudja mi az a Royal flush. Na jó figyeljetek kaptok rövid leckét amit a pókerről tudni kell. Cia akár hiszed akár nem lehet hogy a szerencse se fog segíteni. Na figyeljetek :
Rojálflöss (royal flush):
A legerősebb lap. Egyszínű 10-es, bubi, dáma, király, ász lapokból áll. Ha két ilyen találkozik, akkor döntetlen (osztozás a nyereményen) van. Példa: kőr 10-es, kőr bubi, kőr dáma, kőr király, kőr ász.
Színsor (straight flush)
Öt egyszínű sorba rendezhető lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a legmagasabb lap dönt. Ha egyforma, akkor döntetlen (osztozás a nyereményen) van. Példa: treff 5-ös, treff 6-os, treff 7-es, treff 8-as, treff 9-es.
Póker (four of a kind)
Négy ugyanolyan számozású vagy jelű lapból és egy akármilyen másik lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a magasabb póker nyer. Példa: kőr 7-es, pikk 7-es, treff 7-es, káró 7-es, pikk 10-es.
Full house (full)
Három ugyanolyan számozású vagy jelű lapból és két másik ugyanolyan számozású vagy jelű lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a magasabb drill nyer. Ha egyforma, a magasabb pár nyer. Példa: káró bubi, treff bubi, pikk bubi, kőr 8-as, pikk 8-as.
Szín (flush)
Öt ugyanolyan színű lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a legmagasabb lap dönt. Ha egyforma, a második legmagasabb dönt, és így tovább… Példa: pikk 2-es, pikk 6-os, pikk 9-es, pikk dáma, pikk ász.
Sor (straight)
Öt sorba rendezhető lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a legmagasabb lap dönt. Ha egyforma, a színerősség dönt. Példa: kőr 8-as, káró 9-es, pikk 10-es, pikk bubi, treff dáma.
Drill (three of a kind)
Három ugyanolyan számozású vagy jelű lapból és két akármilyen másik lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a magasabb drill nyer. Ha egyforma, a magasabb semleges lap, majd az alacsonyabb dönt. Példa: kőr 8-as, treff 8-as, pikk 8-as, pikk 5-ös, káró bubi.
Két pár (two pairs)
Kétszer két ugyanolyan számozású vagy jelű lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a magasabb pár, majd az alacsonyabb, majd a semleges lap erőssége dönt. Példa: pikk 5-ös, káró 5-ös, pikk dáma, treff dáma, káró 2-es.
Egy pár (one pair)
Két ugyanolyan számozású vagy jelű lapból és három akármilyen másik lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a magasabb pár nyer. Ha egyforma, a semleges lapok döntenek. Példa: kőr 7-es, pikk 7-es, treff 8-es, káró bubi, pikk 10-es.
Magas lap (high card)
Bármilyen lap.
Azt hiszem nagyjából ennyi. És ha még kérdésetek lenne, kérdezzetek nyugodtan. - Mondtam lihegve a lányoknak míg végig mondtam a dolgokat. Remek játszma indul, talán még sem megyek Jasonhöz. Bocs édes az óra elmarad.
Ekkor Kukk után kinyílt az ajtó. Ez meg mi a franc?
- Miss Worren, kérem fáradjon le a Hugrabug helyiségbe. - Mondta Tom majd a lányokra vetettem egy segély kérő nézést és követtem a Hetedéves Hugrabugrost. Remek... mit követtem el? Amikor, a helyiség elé értünk azt veszem észre, hogy átváltozik a férfi arca egy sötét köpenyes rossz fiúvá. Néztem nagyot nem tudtam mi van.
- Ez legyen a jele annak, hogy egy nap a gyermeked gyilkolni és ölni fog Worren. - Vágta meg a kezemet és felsikitottam. Utána eltünt én meg a földön voltam... Néztem a sebemet amin majdnem egy kígyó jele volt... Neee.... bementem a Hugrabug helyiségbe és bekötöttem a kezem, de még jó sokáig nem állt el a vér. Gondolkoztam miért történhetett ez, ekkor megjelent Matt és nézett rám nagyott.
- Mi történt édesem?
- Semmi, nem fontos.. nem tudom és nem is érdekel... magamra tudnál hagyni? - Kérdeztem, miközben az ágyamon feküdtem és a takarót a fejemre raktam.. nem megyek így sehova. Nem is tőrödök ezzel próbálom minél hamarabb el felejteni..
- Méltóztattál fel kelni? Hol hagytad Jaket? - Kérdeztem tőle, gúnyos hangon. Majd vissza fordultam a lányokhoz. - Anastacia, én nem iszom meg a szerencse lét. Szerencsére Matt tud pókerezni és már játszottam vele. Megtanított rá. Úgyhogy ne legyetek bénák komolyan mondom... Ahogy Hemsworthtot nézem simán meg fogom verni azt se tudja mi az a Royal flush. Na jó figyeljetek kaptok rövid leckét amit a pókerről tudni kell. Cia akár hiszed akár nem lehet hogy a szerencse se fog segíteni. Na figyeljetek :
Rojálflöss (royal flush):
A legerősebb lap. Egyszínű 10-es, bubi, dáma, király, ász lapokból áll. Ha két ilyen találkozik, akkor döntetlen (osztozás a nyereményen) van. Példa: kőr 10-es, kőr bubi, kőr dáma, kőr király, kőr ász.
Színsor (straight flush)
Öt egyszínű sorba rendezhető lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a legmagasabb lap dönt. Ha egyforma, akkor döntetlen (osztozás a nyereményen) van. Példa: treff 5-ös, treff 6-os, treff 7-es, treff 8-as, treff 9-es.
Póker (four of a kind)
Négy ugyanolyan számozású vagy jelű lapból és egy akármilyen másik lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a magasabb póker nyer. Példa: kőr 7-es, pikk 7-es, treff 7-es, káró 7-es, pikk 10-es.
Full house (full)
Három ugyanolyan számozású vagy jelű lapból és két másik ugyanolyan számozású vagy jelű lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a magasabb drill nyer. Ha egyforma, a magasabb pár nyer. Példa: káró bubi, treff bubi, pikk bubi, kőr 8-as, pikk 8-as.
Szín (flush)
Öt ugyanolyan színű lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a legmagasabb lap dönt. Ha egyforma, a második legmagasabb dönt, és így tovább… Példa: pikk 2-es, pikk 6-os, pikk 9-es, pikk dáma, pikk ász.
Sor (straight)
Öt sorba rendezhető lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a legmagasabb lap dönt. Ha egyforma, a színerősség dönt. Példa: kőr 8-as, káró 9-es, pikk 10-es, pikk bubi, treff dáma.
Drill (three of a kind)
Három ugyanolyan számozású vagy jelű lapból és két akármilyen másik lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a magasabb drill nyer. Ha egyforma, a magasabb semleges lap, majd az alacsonyabb dönt. Példa: kőr 8-as, treff 8-as, pikk 8-as, pikk 5-ös, káró bubi.
Két pár (two pairs)
Kétszer két ugyanolyan számozású vagy jelű lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a magasabb pár, majd az alacsonyabb, majd a semleges lap erőssége dönt. Példa: pikk 5-ös, káró 5-ös, pikk dáma, treff dáma, káró 2-es.
Egy pár (one pair)
Két ugyanolyan számozású vagy jelű lapból és három akármilyen másik lapból áll. Ha két ilyen találkozik, a magasabb pár nyer. Ha egyforma, a semleges lapok döntenek. Példa: kőr 7-es, pikk 7-es, treff 8-es, káró bubi, pikk 10-es.
Magas lap (high card)
Bármilyen lap.
Azt hiszem nagyjából ennyi. És ha még kérdésetek lenne, kérdezzetek nyugodtan. - Mondtam lihegve a lányoknak míg végig mondtam a dolgokat. Remek játszma indul, talán még sem megyek Jasonhöz. Bocs édes az óra elmarad.
Ekkor Kukk után kinyílt az ajtó. Ez meg mi a franc?
- Miss Worren, kérem fáradjon le a Hugrabug helyiségbe. - Mondta Tom majd a lányokra vetettem egy segély kérő nézést és követtem a Hetedéves Hugrabugrost. Remek... mit követtem el? Amikor, a helyiség elé értünk azt veszem észre, hogy átváltozik a férfi arca egy sötét köpenyes rossz fiúvá. Néztem nagyot nem tudtam mi van.
- Ez legyen a jele annak, hogy egy nap a gyermeked gyilkolni és ölni fog Worren. - Vágta meg a kezemet és felsikitottam. Utána eltünt én meg a földön voltam... Néztem a sebemet amin majdnem egy kígyó jele volt... Neee.... bementem a Hugrabug helyiségbe és bekötöttem a kezem, de még jó sokáig nem állt el a vér. Gondolkoztam miért történhetett ez, ekkor megjelent Matt és nézett rám nagyott.
- Mi történt édesem?
- Semmi, nem fontos.. nem tudom és nem is érdekel... magamra tudnál hagyni? - Kérdeztem, miközben az ágyamon feküdtem és a takarót a fejemre raktam.. nem megyek így sehova. Nem is tőrödök ezzel próbálom minél hamarabb el felejteni..
Cia
Patricia
- Befognátok? - üvöltöttem a két lányra, ahogy belöktem őket a Tekergők szobájába. - Nem emlékszem, mikor kérdeztem, hogy akartok-e maradni. Sőt azt se kérdeztem, hogy ki tud játszani, mert az megoldjuk. Kinek rémlik a negyedik évvége, mikor belopóztunk a bájitaltan szertárba? Ki emlékszik, hogy hoztunk Felix Felicitast? - néztem vigyorogva a lányokra, majd a szönyeg sarkát elkezdtem feltekerni. Ahogy felszedtem a fekete szönyeget, az egyik kő darabot pálcám segítségével kiemeltem, majd három üvegcsét vettem elő belőle. Miután mindent eligazítottam , neki támaszkodtam az asztalnak.
- A pókerhez nem kell se tudás, se semmi édeseim - magyaráztam nekik, miközben a kezükbe nyomtam a bájitalokat. - Csak szerencse kell hozzá, azt pedig mi klcsönzünk - vigyorogtam rájuk, és kiittam az üvegcse tartalmát. Nem volt rossz íze, de nem szerettem mindenféle bájitalt meginni, főleg ami azt se tudtam, honnan származik.
- Szóval, a hatása tizenkét óráig tart, elrontani semmit nem fogunk csajok. Megnyerjük a játékot. És, hogy mi is lesz a játék? - haraptam be alsó ajkam. - Nem zsetonban, meg pénzben játszunk, sokkal inkább ruhában. Mindenki betesz valamit, ha valaki nyer, vissza veheti, vagy beteheti ugyan azt. Nem kellene túl sokat innunk, mert az megszűnteti a hatást - mondtam nekik, miközben egy játékteremmé alakítottam a helyiséget. Ekkor nyílt az ajtó. Még nem lehetnek itt. - Jajj, megjött a drágaság - húztam gúnyos vigyorra ajkamat. - Azt hiszem kölcsön adom Reinát, hidd el, remek ébresztő. Szóval, valaki avassa be Steffet - mondtam nekik, majd elkezdtem kiszájfényezni a számat.
- Befognátok? - üvöltöttem a két lányra, ahogy belöktem őket a Tekergők szobájába. - Nem emlékszem, mikor kérdeztem, hogy akartok-e maradni. Sőt azt se kérdeztem, hogy ki tud játszani, mert az megoldjuk. Kinek rémlik a negyedik évvége, mikor belopóztunk a bájitaltan szertárba? Ki emlékszik, hogy hoztunk Felix Felicitast? - néztem vigyorogva a lányokra, majd a szönyeg sarkát elkezdtem feltekerni. Ahogy felszedtem a fekete szönyeget, az egyik kő darabot pálcám segítségével kiemeltem, majd három üvegcsét vettem elő belőle. Miután mindent eligazítottam , neki támaszkodtam az asztalnak.
- A pókerhez nem kell se tudás, se semmi édeseim - magyaráztam nekik, miközben a kezükbe nyomtam a bájitalokat. - Csak szerencse kell hozzá, azt pedig mi klcsönzünk - vigyorogtam rájuk, és kiittam az üvegcse tartalmát. Nem volt rossz íze, de nem szerettem mindenféle bájitalt meginni, főleg ami azt se tudtam, honnan származik.
- Szóval, a hatása tizenkét óráig tart, elrontani semmit nem fogunk csajok. Megnyerjük a játékot. És, hogy mi is lesz a játék? - haraptam be alsó ajkam. - Nem zsetonban, meg pénzben játszunk, sokkal inkább ruhában. Mindenki betesz valamit, ha valaki nyer, vissza veheti, vagy beteheti ugyan azt. Nem kellene túl sokat innunk, mert az megszűnteti a hatást - mondtam nekik, miközben egy játékteremmé alakítottam a helyiséget. Ekkor nyílt az ajtó. Még nem lehetnek itt. - Jajj, megjött a drágaság - húztam gúnyos vigyorra ajkamat. - Azt hiszem kölcsön adom Reinát, hidd el, remek ébresztő. Szóval, valaki avassa be Steffet - mondtam nekik, majd elkezdtem kiszájfényezni a számat.
Mia
- Ne ráncigálj már, nem fogok pókerezni ezzel a két fasszal Az egyik azért van el kényeztetve mert az anyja nyalja a seggét a másik meg azért mert jól érzi magát. Nem megyek.. Így is ki maradok ma éjszakára. Montielnél leszek mert az idióta kitalálta, hogy pótoljam be az elmaradt órát. Annyira imádom, hogy már csak na és kötelező megjelennem mert különben valamelyik vámpír csemetéjét fogja utánam küldeni és véletlenül sem farkast.
Tud édes is lenni ha nagyon akar, de inkább meg maradok annál a képben, hogy 1. az ágyban tökéletes. 2. Tanárom és jól tanít. 3. Jól tud eehhhehe... rzt nem fejtem ki.. - Mondtam kielégítő hangon majd, megérkeztünk a klubhelyiségbe.
- Cia még egyszer mondom. Nem Pókerezek velük én sem világos? Ha Hemsworthot meglátom fel fordul a gyomrom tőle.... Damianról inkább nem fejtem ki a véleményemet tudjátok...- Mondtam nekik, miközben elsápadtam Tényleg utálam mert annyira bunkó volt mindig. - Kukk hol az ördögben van? - Kérdeztem a lányoktól kissé ingerülten el kezdtem fel alá járkálni.
Tud édes is lenni ha nagyon akar, de inkább meg maradok annál a képben, hogy 1. az ágyban tökéletes. 2. Tanárom és jól tanít. 3. Jól tud eehhhehe... rzt nem fejtem ki.. - Mondtam kielégítő hangon majd, megérkeztünk a klubhelyiségbe.
- Cia még egyszer mondom. Nem Pókerezek velük én sem világos? Ha Hemsworthot meglátom fel fordul a gyomrom tőle.... Damianról inkább nem fejtem ki a véleményemet tudjátok...- Mondtam nekik, miközben elsápadtam Tényleg utálam mert annyira bunkó volt mindig. - Kukk hol az ördögben van? - Kérdeztem a lányoktól kissé ingerülten el kezdtem fel alá járkálni.
Reina
- Milyen negyedik? Inkább nem akarom tudni. Igazad van Cia, túlzottan is jól bírjuk az alkoholt és ez idegesítő. Stefani már rég a földön fetrengene. – mondtam, majd csavargatni kezdtem egy hosszú hajtincsemet, miközben az üvegben tanulmányoztam a tükörképemet.
- Szerintetek mi az isten baj van velem, hogy nem találok magamnak valami normális pasit? – morogtam, majd veszélyesen megvillantak a szemeim, mikor Hemsworth és Niel megjelent.
- Mi lenne, ha inkább mindketten felfordulnátok? Nem vagyok jó kedvemben. – köptem oda neki, majd megmarkoltam a pálcámat, ami a zsebemben volt, de Cia hamarosan megszabadított tőle. Mégis mit képzel?! Tüntetőleg elfordultam Damian sugárzó tekintetétől. Rohadjon meg. Nem tartózkodom én vele sehol. Ingerülten mentem ki barátnőim után az ajtón.
- Mióta is van az, hogy én meg sem szólalok és ti döntetek helyettem? Mert én nem emlékszem, hogy engedélyt adtam volna rá, hogy az én nevemben is dirigáljatok. És közölném, hogy nem áll szándékomban semmit sem csinálni azzal a két idiótával, tehát nem megyek. – mondtam. Inkább beülök a könyvtárba. Nem… oda nem mert kitiltottak… Akkor a klubhelységben maradok. Nem, mert ott meg idióták zaklatnának. Akkor meg felmegyek a hálóterembe. Nem, mert ott meg halálra unnám magam.
- Egyébként sem tudok pókerezni. És kérem vissza a pálcámat Patricia.
- Szerintetek mi az isten baj van velem, hogy nem találok magamnak valami normális pasit? – morogtam, majd veszélyesen megvillantak a szemeim, mikor Hemsworth és Niel megjelent.
- Mi lenne, ha inkább mindketten felfordulnátok? Nem vagyok jó kedvemben. – köptem oda neki, majd megmarkoltam a pálcámat, ami a zsebemben volt, de Cia hamarosan megszabadított tőle. Mégis mit képzel?! Tüntetőleg elfordultam Damian sugárzó tekintetétől. Rohadjon meg. Nem tartózkodom én vele sehol. Ingerülten mentem ki barátnőim után az ajtón.
- Mióta is van az, hogy én meg sem szólalok és ti döntetek helyettem? Mert én nem emlékszem, hogy engedélyt adtam volna rá, hogy az én nevemben is dirigáljatok. És közölném, hogy nem áll szándékomban semmit sem csinálni azzal a két idiótával, tehát nem megyek. – mondtam. Inkább beülök a könyvtárba. Nem… oda nem mert kitiltottak… Akkor a klubhelységben maradok. Nem, mert ott meg idióták zaklatnának. Akkor meg felmegyek a hálóterembe. Nem, mert ott meg halálra unnám magam.
- Egyébként sem tudok pókerezni. És kérem vissza a pálcámat Patricia.
Cia
Patricia
Hihetetlen. Most is hova ment Worren? Kit érdekel.
- Anderson, igyunk - szólítottam fel a lányt, majd kezébe adtam egy poharat és teletöltöttem whiskeyvel - Miért van az, hogy még mindig nem érzem, hogy ittam volna? - kérdeztem komolyan barátnőmet, majd Miát figyeltem, aki kintről jött be. Damiannal a nyomában. Ez se vesztegeti az idejét.
- Te, Worren. Az előbb még csak három volt, most gyűjtöttél egy negyediket is, vagy mi? - kérdeztem gunyorosan, ahogy elvigyorodtam, majd oldalra fordítottam a fejem és észre vettem két vadul lángoló sötét kék szempárt, melyek pont erre felé néztek. Hemsworth-nek egyszer ki fognak esni a szemei. Se baj, majd megmosom vodkába, aztán megetetem Herceggel. Erről jut eszembe, az a hülye dög is, nem felcsinálta Anderson macskáját? Hülye férfiak, csak a baj van velük, élükön Herceggel.
Ahogy hallgattam Mia gúnyolódását, Dylant figyeltem, akinek az arcizmai meg se remegtek. Nem hiszem el, hogy mindig ilyen ilyen, hihetetlenül perverzül tud vigyorogni. Na, azt hiszem érzem az alkohol hatását.
- Csini a nacid, Hemsworth - kacsintottam rá, de nem tudtam most ezen nevetni, nem is volt nagy cucc. De, édes volt az alsó gatyája főleg azokkal a szívecskékkel. Beleírjuk, hogy az iskola főbunkója. Reina biztos segít.
- Szóval, pókerezni szeretnétek? - nyaltam meg az ajkam, majd felálltam és mélyen Hemsworth szemébe néztem. - Legyen - adtam meg magam, de Reinát elnézve, neki nem tetszett az ötlet. Mielőtt még a két pasast szétátkozhatta volna, odasétáltam mellé, majd karonragadtam és elvettem pálcáját.
- Remélem, ti sem itt akartok játszani? Egy óra múlva, hetedik emelet, a griffendél toronynál balra várunk titeket. A zsetont nyugodtan a szobában hagyhatjátok, másban játszunk. Alkoholt ne felejtsetek hozni - kacsintottam a két srácra, de inkább csak Dylannek beszéltem, aki egyre közelebb ért.
- Hemsworth, akkor egy óra múlva, ne késsetek - húztam magammal Reinát és Miát is, egészen a kastélyig.
Hihetetlen. Most is hova ment Worren? Kit érdekel.
- Anderson, igyunk - szólítottam fel a lányt, majd kezébe adtam egy poharat és teletöltöttem whiskeyvel - Miért van az, hogy még mindig nem érzem, hogy ittam volna? - kérdeztem komolyan barátnőmet, majd Miát figyeltem, aki kintről jött be. Damiannal a nyomában. Ez se vesztegeti az idejét.
- Te, Worren. Az előbb még csak három volt, most gyűjtöttél egy negyediket is, vagy mi? - kérdeztem gunyorosan, ahogy elvigyorodtam, majd oldalra fordítottam a fejem és észre vettem két vadul lángoló sötét kék szempárt, melyek pont erre felé néztek. Hemsworth-nek egyszer ki fognak esni a szemei. Se baj, majd megmosom vodkába, aztán megetetem Herceggel. Erről jut eszembe, az a hülye dög is, nem felcsinálta Anderson macskáját? Hülye férfiak, csak a baj van velük, élükön Herceggel.
Ahogy hallgattam Mia gúnyolódását, Dylant figyeltem, akinek az arcizmai meg se remegtek. Nem hiszem el, hogy mindig ilyen ilyen, hihetetlenül perverzül tud vigyorogni. Na, azt hiszem érzem az alkohol hatását.
- Csini a nacid, Hemsworth - kacsintottam rá, de nem tudtam most ezen nevetni, nem is volt nagy cucc. De, édes volt az alsó gatyája főleg azokkal a szívecskékkel. Beleírjuk, hogy az iskola főbunkója. Reina biztos segít.
- Szóval, pókerezni szeretnétek? - nyaltam meg az ajkam, majd felálltam és mélyen Hemsworth szemébe néztem. - Legyen - adtam meg magam, de Reinát elnézve, neki nem tetszett az ötlet. Mielőtt még a két pasast szétátkozhatta volna, odasétáltam mellé, majd karonragadtam és elvettem pálcáját.
- Remélem, ti sem itt akartok játszani? Egy óra múlva, hetedik emelet, a griffendél toronynál balra várunk titeket. A zsetont nyugodtan a szobában hagyhatjátok, másban játszunk. Alkoholt ne felejtsetek hozni - kacsintottam a két srácra, de inkább csak Dylannek beszéltem, aki egyre közelebb ért.
- Hemsworth, akkor egy óra múlva, ne késsetek - húztam magammal Reinát és Miát is, egészen a kastélyig.
Mia
Amikor el is felejtettük mi volt a bajunk Ciával, leültünk az egyik sarokba a csajokkal.
- Pedig a sör az finom, én maradok ennél... na jó.. asszem egy tequilát lehúzok. - Mondtam nekik majd ekkor kivette a kezemből a nyakláncot Patricia. - Persze Hugrabugros? Na csak azt nem.... hmm... Amarilla Rachel Montiel Darwin.. - Haraptam az ajkaimra csak a nevet gyakoroltam, de nem tudtam volna elképzelni... Ekkor kérdezte mi volt a levélben. A fenébe is már.
- Reina, most fogsz le baszni... Abból a kettőből ideje három alakult ki. És igen a tanító bácsi írt nekem levelet. De ha elmeritek ezt bárkinek mondani nem állok jót magamért... Csak akkor mondhatjátok el a gyermekeimnek ha nem élnék. Kérlek... szeretném ezt az egészet el felejteni... -Néztem a lányokra és ekkor megérkeztek Hemsworthék. Na pfff... Heted éves pöcsök kiknek a szájuk nagy. Na jó az egyiknek nem és az nem Dylan volt. - Dylan egy seggfej.. egyszer a Prefektusi fürdőben megfojtom. Csak finoman. Hmmm.... Damian mi a francot keress ott? Komolyan már értem miért utálom.. - Mondtam fejcsóválva Reinek. - Eric, Matt és Jason... össze vagyok zavarodva.. Jól hallottátok, a levélben meg az állt, hogy ő a gyerekek apja és ezt a két nevet adjam nekik. Nem tudom, honnan tudja hogy egyik lány meg egyik fiú lesz mi van ha két fiú vag ykét lány? Nem értem... Azt mondta felszívódik és tudja úgy mindenki, hogy Matt a vérszerinti apa. Csak akkor jön elő és a közelükbe amikor szükséges lesz vagy már nem leszek a gyermekeim közelébe. Érdekes lesz. Ez a két nyaklánc azt szolgálja majd, hogykorlátozza az átváltozásukat jó sokáig... nem fogják tudni hogy farkasok. - Mondtam fejcsóválva és eléggé le voltam törve. Ki akarom osztani a férfiakat kezd elegem lenni nekem is belőlük. Ekkor azt vettem észre Damian csókolozik egy Mardekáros heted évessel. Hmm azt hiszem meg is van az emberem.
- Mindjárt jövök. - Megittam az italt majd Damiant lökdöstem kifelé a Három seprű épület mögé. - A szemünk láttára csinálod ezt? Reinát képes vagy megbántani? Idegei tönkre mennek. - Adtam egy pofont neki. Majd elővettem a pálcámat és azt az átkot mondtam ki ami eszembe jutott.
- Crutcio! - Mondtam férfi felé, majd pár percig csináltam ezt aztán abba hagyta. - Remélem élvezetes volt. Ha ezt Reinának vagy bárkinek elmered mondani kapsz dupla adagot. - Mondtam fenyegető hangon majd vissza mentünk. Patriciáék nem nyugottak elkezdték Hemsworthékat kiosztani. - Lányok-Lányok nyugalom van... Ezt szépen kell.
- Hemsworth.. Olyan fejed hogy akár egy rakás méh is elfér. A pöcsöd helyére nőhetne lószörzet, mert olyan picit hogy még nagyítót kell használnunk. Az agyad helyén meg nem punci van hanem Fütyi, gondoltál már arra, hogy miért nem mennek a lányok a közeledbe? Folyton fiúkkal lógsz pedig az ilyen macsó férfiak, a lányok körében a helye... - Mondtam fejcsóválva és közben vigyorogtam. A pálcámmal suhintottam egyet és a nadrágja leszakadt. - Szép a fehér piros szive alsógatyád. Anyutól csórtad? - Gúnyolodtam vele.
- Pedig a sör az finom, én maradok ennél... na jó.. asszem egy tequilát lehúzok. - Mondtam nekik majd ekkor kivette a kezemből a nyakláncot Patricia. - Persze Hugrabugros? Na csak azt nem.... hmm... Amarilla Rachel Montiel Darwin.. - Haraptam az ajkaimra csak a nevet gyakoroltam, de nem tudtam volna elképzelni... Ekkor kérdezte mi volt a levélben. A fenébe is már.
- Reina, most fogsz le baszni... Abból a kettőből ideje három alakult ki. És igen a tanító bácsi írt nekem levelet. De ha elmeritek ezt bárkinek mondani nem állok jót magamért... Csak akkor mondhatjátok el a gyermekeimnek ha nem élnék. Kérlek... szeretném ezt az egészet el felejteni... -Néztem a lányokra és ekkor megérkeztek Hemsworthék. Na pfff... Heted éves pöcsök kiknek a szájuk nagy. Na jó az egyiknek nem és az nem Dylan volt. - Dylan egy seggfej.. egyszer a Prefektusi fürdőben megfojtom. Csak finoman. Hmmm.... Damian mi a francot keress ott? Komolyan már értem miért utálom.. - Mondtam fejcsóválva Reinek. - Eric, Matt és Jason... össze vagyok zavarodva.. Jól hallottátok, a levélben meg az állt, hogy ő a gyerekek apja és ezt a két nevet adjam nekik. Nem tudom, honnan tudja hogy egyik lány meg egyik fiú lesz mi van ha két fiú vag ykét lány? Nem értem... Azt mondta felszívódik és tudja úgy mindenki, hogy Matt a vérszerinti apa. Csak akkor jön elő és a közelükbe amikor szükséges lesz vagy már nem leszek a gyermekeim közelébe. Érdekes lesz. Ez a két nyaklánc azt szolgálja majd, hogykorlátozza az átváltozásukat jó sokáig... nem fogják tudni hogy farkasok. - Mondtam fejcsóválva és eléggé le voltam törve. Ki akarom osztani a férfiakat kezd elegem lenni nekem is belőlük. Ekkor azt vettem észre Damian csókolozik egy Mardekáros heted évessel. Hmm azt hiszem meg is van az emberem.
- Mindjárt jövök. - Megittam az italt majd Damiant lökdöstem kifelé a Három seprű épület mögé. - A szemünk láttára csinálod ezt? Reinát képes vagy megbántani? Idegei tönkre mennek. - Adtam egy pofont neki. Majd elővettem a pálcámat és azt az átkot mondtam ki ami eszembe jutott.
- Crutcio! - Mondtam férfi felé, majd pár percig csináltam ezt aztán abba hagyta. - Remélem élvezetes volt. Ha ezt Reinának vagy bárkinek elmered mondani kapsz dupla adagot. - Mondtam fenyegető hangon majd vissza mentünk. Patriciáék nem nyugottak elkezdték Hemsworthékat kiosztani. - Lányok-Lányok nyugalom van... Ezt szépen kell.
- Hemsworth.. Olyan fejed hogy akár egy rakás méh is elfér. A pöcsöd helyére nőhetne lószörzet, mert olyan picit hogy még nagyítót kell használnunk. Az agyad helyén meg nem punci van hanem Fütyi, gondoltál már arra, hogy miért nem mennek a lányok a közeledbe? Folyton fiúkkal lógsz pedig az ilyen macsó férfiak, a lányok körében a helye... - Mondtam fejcsóválva és közben vigyorogtam. A pálcámmal suhintottam egyet és a nadrágja leszakadt. - Szép a fehér piros szive alsógatyád. Anyutól csórtad? - Gúnyolodtam vele.
Dylan & Damian
Dylan & Damian
- Hemsworth - jött oda Damian, majd figyeltem ahogy ravasz mosolyra húzza a száját. Ez is mit bóklászik erre? Csak nem az Anderson csaj körül csámborog? Nem baj, amíg nem Goldwinnal szemezget, élhet.
- Niel, haver - fogtam kezet vele, majd felálltam és pár méterrel arrébb sétáltunk. - Esetleg, valamit akarsz is tőlem, vagy csak untad a magányt? - néztem rá komolyan, de közben szememet végig a szőke mardekároson tartottam. Nem is értem mit akart Dankey-től. Hozzám képest Dankey csak egy idióta, szerencsétlen, bunkó volt, aki még azt se tudja mi kell egy nőnek. Eddig távolról figyeltem, de most, hogy elment, teljesen szabad a pálya.
Ahogy pár percig csendben állt mellettem Damian, ránéztem és követtem pillantását, mellyel Andersont tűntette ki. Gondolhattam volna. Se baj, ha a két csaj barátnő, mi is mehetnénk ketten.
- Mire gondolsz? - kérdeztem tőle, és most már zsebre tett kézzel bámultuk az asztalnál ülőket.
- Számításaim szerint, mind a ketten ugyan arra gondolunk - ravasz vigyor terült el mind a kettőnk ajkain, majd összenéztünk, és elindultunk a lányok felé.
- Reina, hagy mutassam be nektek egy jó barátomat, Dylan Hemsworthot - magyarázta Damian, de a három lány csak ridegen ült, még ránk nézni sem akarták. Pedig Goldwin, ugyis az enyém leszel.
- Már találkoztam a három hölgyeménnyel - küldtem a lányok felé egy kaján vigyort, majd átvettem a szót. - Egy póker party? Aki nyer... hm... nem is tudom, mondjuk a másik csapat kedvére tesz - vigyorogtam a lányokra, majd Damian felé néztem.
- Itt és és most csajok? - kérdezte, majd vártuk válaszukat. Goldwin, az enyém lesz, Damian megkaphatja Andersont.
- Hemsworth - jött oda Damian, majd figyeltem ahogy ravasz mosolyra húzza a száját. Ez is mit bóklászik erre? Csak nem az Anderson csaj körül csámborog? Nem baj, amíg nem Goldwinnal szemezget, élhet.
- Niel, haver - fogtam kezet vele, majd felálltam és pár méterrel arrébb sétáltunk. - Esetleg, valamit akarsz is tőlem, vagy csak untad a magányt? - néztem rá komolyan, de közben szememet végig a szőke mardekároson tartottam. Nem is értem mit akart Dankey-től. Hozzám képest Dankey csak egy idióta, szerencsétlen, bunkó volt, aki még azt se tudja mi kell egy nőnek. Eddig távolról figyeltem, de most, hogy elment, teljesen szabad a pálya.
Ahogy pár percig csendben állt mellettem Damian, ránéztem és követtem pillantását, mellyel Andersont tűntette ki. Gondolhattam volna. Se baj, ha a két csaj barátnő, mi is mehetnénk ketten.
- Mire gondolsz? - kérdeztem tőle, és most már zsebre tett kézzel bámultuk az asztalnál ülőket.
- Számításaim szerint, mind a ketten ugyan arra gondolunk - ravasz vigyor terült el mind a kettőnk ajkain, majd összenéztünk, és elindultunk a lányok felé.
- Reina, hagy mutassam be nektek egy jó barátomat, Dylan Hemsworthot - magyarázta Damian, de a három lány csak ridegen ült, még ránk nézni sem akarták. Pedig Goldwin, ugyis az enyém leszel.
- Már találkoztam a három hölgyeménnyel - küldtem a lányok felé egy kaján vigyort, majd átvettem a szót. - Egy póker party? Aki nyer... hm... nem is tudom, mondjuk a másik csapat kedvére tesz - vigyorogtam a lányokra, majd Damian felé néztem.
- Itt és és most csajok? - kérdezte, majd vártuk válaszukat. Goldwin, az enyém lesz, Damian megkaphatja Andersont.
Reina
- Tudom, hogy igazam van. Nekem mindig igazam van. – morogtam, majd figyeltem, ahogy Cia elindul a pult felé. Oda úton pedig szemezget Hemsworthal. Chh… jóóól van. Hemsworth egy bunkó, egy hatalmas nagy bunkó. Olyan jó érzés volt tavaly megátkozni.
- Te Prue, hogy az istenben tudsz már két éve egyfolytában egy pasival járni? Nem idegesít már? – kérdeztem a vöröstől. Én meg a ragaszkodás. Na, persze. Nem, hogy megcsalok valakit, inkább nem is járok senkivel. Minek azt? A végén még szerelmes leszek, és aztán megszívom, mint Cia. De én utálom a csalódásokat, tehát nem fogok senkit közel engedni magamhoz. Esélytelen. Csak fordulna már fel ez a hülye Niel is. Már a jelenléte is idegesít. Menjen innen és hagyjon békén. Most meg leállt dumálni Hemsworthékkal. Honnan ismerik ezek egymást?
- Te Cia… miért beszélget az a két idióta, miközben ide tekingetnek? Ez nekem nagyon nem tetszik… - szóltam szőke barátnőmhöz, mikor visszaért hozzánk.
- Te Prue, hogy az istenben tudsz már két éve egyfolytában egy pasival járni? Nem idegesít már? – kérdeztem a vöröstől. Én meg a ragaszkodás. Na, persze. Nem, hogy megcsalok valakit, inkább nem is járok senkivel. Minek azt? A végén még szerelmes leszek, és aztán megszívom, mint Cia. De én utálom a csalódásokat, tehát nem fogok senkit közel engedni magamhoz. Esélytelen. Csak fordulna már fel ez a hülye Niel is. Már a jelenléte is idegesít. Menjen innen és hagyjon békén. Most meg leállt dumálni Hemsworthékkal. Honnan ismerik ezek egymást?
- Te Cia… miért beszélget az a két idióta, miközben ide tekingetnek? Ez nekem nagyon nem tetszik… - szóltam szőke barátnőmhöz, mikor visszaért hozzánk.
Cia
Patricia
- Rendben, Worren. Borítsunk fátylat a múltra - biccentettem a lánynak, majd féloldalas mosolyra húztam vérvörös ajkaimat, majd leültem a lányokkal az asztalhoz.
- Anderson, ahogy mondod - vettem magamhoz az üveget, majd meghúztam Reina után. - Fujj, gyerekek, ez sör - köhögtem. Soha nem bírtam a sört, már az ízétől rosszul lettem.
- Na, jó. Igyunk valami rendeset - intettem a pincérnek, akire már csak rámosolyogtam, majd már hozta is az italunkat. - Most, mondjátok, hogy rosszul csinálom - néztem a lányokra, ahogy kortyolni kezdtem az italt.
- Mi ez Mia? - néztem a lányra, majd kikaptam kezéből az egyik nyakláncot, amin egy női név állt. - Amarilla? Hát, aki ilyen névvel van megáldva, az csak valami Hugrabugos lehet, már ne is haragudj. Amarillus - pimaszkodtam, majd szétnéztem, mikor megjöttek az iskola bunkói, élükön Dylan Hemsworthel. Míg a mardekáros bunkók heted évesek, mi le vagyunk maradva két évvel. Nem mintha bármit is akarnék ettől a beképzelt, nagyképű bunkótól, de azért azt le sem lehetne tagadni, hogy jól néz ki. Nem baj, nyugtat a tudat, hogy jövőre elmegy. Még eggyel kevesebb hímnemű bunkó az iskolában.
- Mi volt a levélben? - kérdeztem Miát, aki ingerülten tépte szét a megsárgult pergamen lapot.
- Csak nem a tanár bácsitól kaptad? - húztam gunyoros vigyorra ajkaimat, majd ugyan ebben a pillanatban láttam meg, ahogy a heted évesek erre felé pillantgatnak. Sőt, Hemsworth nem csak pillantgat, hanem leplezetlenül engem méreget. Remek. A hülye bandája meg röhög. Értelmiségiek. Azért díjazom, hogy ennyire gyorsan terjed a híre, hogy már egyedül vagyok. Sokáig farkasszemet néztünk, majd aztán elindultam feléjük, de mikor már majdnem ott voltam előttük, elkanyarodtam a pult irányába, és megforgattam szemeimet.
- Szerintem nyírjuk ki a pasikat - javasoltam a lányoknak, mikor visszaértem hozzájuk egy üveg whiskeyvel.
- Rendben, Worren. Borítsunk fátylat a múltra - biccentettem a lánynak, majd féloldalas mosolyra húztam vérvörös ajkaimat, majd leültem a lányokkal az asztalhoz.
- Anderson, ahogy mondod - vettem magamhoz az üveget, majd meghúztam Reina után. - Fujj, gyerekek, ez sör - köhögtem. Soha nem bírtam a sört, már az ízétől rosszul lettem.
- Na, jó. Igyunk valami rendeset - intettem a pincérnek, akire már csak rámosolyogtam, majd már hozta is az italunkat. - Most, mondjátok, hogy rosszul csinálom - néztem a lányokra, ahogy kortyolni kezdtem az italt.
- Mi ez Mia? - néztem a lányra, majd kikaptam kezéből az egyik nyakláncot, amin egy női név állt. - Amarilla? Hát, aki ilyen névvel van megáldva, az csak valami Hugrabugos lehet, már ne is haragudj. Amarillus - pimaszkodtam, majd szétnéztem, mikor megjöttek az iskola bunkói, élükön Dylan Hemsworthel. Míg a mardekáros bunkók heted évesek, mi le vagyunk maradva két évvel. Nem mintha bármit is akarnék ettől a beképzelt, nagyképű bunkótól, de azért azt le sem lehetne tagadni, hogy jól néz ki. Nem baj, nyugtat a tudat, hogy jövőre elmegy. Még eggyel kevesebb hímnemű bunkó az iskolában.
- Mi volt a levélben? - kérdeztem Miát, aki ingerülten tépte szét a megsárgult pergamen lapot.
- Csak nem a tanár bácsitól kaptad? - húztam gunyoros vigyorra ajkaimat, majd ugyan ebben a pillanatban láttam meg, ahogy a heted évesek erre felé pillantgatnak. Sőt, Hemsworth nem csak pillantgat, hanem leplezetlenül engem méreget. Remek. A hülye bandája meg röhög. Értelmiségiek. Azért díjazom, hogy ennyire gyorsan terjed a híre, hogy már egyedül vagyok. Sokáig farkasszemet néztünk, majd aztán elindultam feléjük, de mikor már majdnem ott voltam előttük, elkanyarodtam a pult irányába, és megforgattam szemeimet.
- Szerintem nyírjuk ki a pasikat - javasoltam a lányoknak, mikor visszaértem hozzájuk egy üveg whiskeyvel.
Reina
Karba tett kézzel figyeltem, ahogy Patricia eltünteti az ékszert, mire helyeslően bólintottam. Jobb ez így. Nem csak neki, de még nekem is mert elviselhetetlen ha szar kedve van. Bólintottam, majd visszaindultunk a Három Seprűbe. Aztán mikor kiejtette Damian nevét összeszorítottam a fogaimat és nem válaszoltam azonnal. Nem akartam, hogy a hangomon hallatszódjon, hogy ez a téma elég érzékenyen érint.
- Nincs semmi. Niel egy idióta. Csak azért jött ide most is, hogy tönkretegye az idegeimet. Aúú! – morogtam, majd felszisszentem, mikor valami a fejemnek csapódott. Bosszúsan megdörzsöltem a homlokomat, amin már éreztem is, hogy ha nem csinálok vele valamit, holnapra egy hatalmas púppal leszek gazdagabb. Csodálatos. – Semmi gond, de máskor ne dobálózz. Rendben van. – mondtam, majd helyet foglaltunk az egyik sarokban.
- Csodálatos társaság vagyunk. Te terhes vagy, Ciát elhagyták, az én szerelmi életem meg romokban hever. Egyedül Kuknak van mázlija, mert kifogott valami normális pasit, aki nem flörtölget a pincérnővel, mint az ott. – mondtam, majd villámló tekintettel néztem Damian felé. Hogy rohadna le a…! Dühösen kaptam az üveg után, majd meghúztam.
- A Tekergők balszerencsések…
- Nincs semmi. Niel egy idióta. Csak azért jött ide most is, hogy tönkretegye az idegeimet. Aúú! – morogtam, majd felszisszentem, mikor valami a fejemnek csapódott. Bosszúsan megdörzsöltem a homlokomat, amin már éreztem is, hogy ha nem csinálok vele valamit, holnapra egy hatalmas púppal leszek gazdagabb. Csodálatos. – Semmi gond, de máskor ne dobálózz. Rendben van. – mondtam, majd helyet foglaltunk az egyik sarokban.
- Csodálatos társaság vagyunk. Te terhes vagy, Ciát elhagyták, az én szerelmi életem meg romokban hever. Egyedül Kuknak van mázlija, mert kifogott valami normális pasit, aki nem flörtölget a pincérnővel, mint az ott. – mondtam, majd villámló tekintettel néztem Damian felé. Hogy rohadna le a…! Dühösen kaptam az üveg után, majd meghúztam.
- A Tekergők balszerencsések…
Mia
- Nem érdekel, hogy mi van de ne hozz cikis helyzetbe. Nem vagy az apám se a pasim... Komolyan mit vársz el most tőlem? - Kiabáltam éppen a férfival, amikor egy ékszer dobozt nyomott a kezembe és egy gyűrűt húzott az ujjamra azzal, hogy ezt ne vegyem le és őrizzem meg a dobozokat. Nem tudtam mi van a dobozt a fejéhez vágtam volna de az ajtón pont Reináék léptek be és eltalálta a fejét..
- Úristen ne haragudj... Azt a rohadékot akartam volna Jól vagy? - Kérdeztem barátnőmet a homlokán egy kis púp jelent meg. A földre lehajolva két nyakláncot véltem észre venni és egy levél amit gyorsan zsebre vágtam. A két nyaklánc ezüst volt rajta két fél szívvel. Az egyikbe Brendon a másikba Amarilla volt belevésve...nem értettem.. vagyis kezdtem valamit kapizsgálni. Megmutattam barátnőimnek a nyakláncot majd gyorsan zsebre vágtam. Nem bírtam ki hogy ne olvassam el a levelet.
"Drága Mia!
Tudom, hogy ami köztünk történt jó éjszaka volt és élveztük... Szeretek a tanárod lenni és éppen ezért is vagyok oly szigorú veled néha napján. Az ékszer dobozban két nyakláncot véltem rakni. A harmadik amit tőlem kapsz az egy gyűrű és a tied. A nyaklánc arra jó hogy segíti kontrollálni az erőd, hogy ne változz / változzatok majd át. Igen. tudom, hogy gyereket vársz mert az enyémek. De ne aggódj. Maradjon, meg az a tudat mindnekiben, hogy Matthiasé én nem fogok az utatokban állni. Remélem most már érted miért adtam a nyakláncot. Amíg nem szükséges nem tartom szemmel őket majd egy szép napon.
Ölelésem és csókom : Jason
Nagy szemekkel olvastam a levelet majd el is téptem. Nem hiszem el. Baasszuus kulcs...
- Lányok igyunk le magunkat nekem is elegem van. Goldwin, az előzőért meg bocs nem akartam beletiporni a lelkedbe...
- Úristen ne haragudj... Azt a rohadékot akartam volna Jól vagy? - Kérdeztem barátnőmet a homlokán egy kis púp jelent meg. A földre lehajolva két nyakláncot véltem észre venni és egy levél amit gyorsan zsebre vágtam. A két nyaklánc ezüst volt rajta két fél szívvel. Az egyikbe Brendon a másikba Amarilla volt belevésve...nem értettem.. vagyis kezdtem valamit kapizsgálni. Megmutattam barátnőimnek a nyakláncot majd gyorsan zsebre vágtam. Nem bírtam ki hogy ne olvassam el a levelet.
"Drága Mia!
Tudom, hogy ami köztünk történt jó éjszaka volt és élveztük... Szeretek a tanárod lenni és éppen ezért is vagyok oly szigorú veled néha napján. Az ékszer dobozban két nyakláncot véltem rakni. A harmadik amit tőlem kapsz az egy gyűrű és a tied. A nyaklánc arra jó hogy segíti kontrollálni az erőd, hogy ne változz / változzatok majd át. Igen. tudom, hogy gyereket vársz mert az enyémek. De ne aggódj. Maradjon, meg az a tudat mindnekiben, hogy Matthiasé én nem fogok az utatokban állni. Remélem most már érted miért adtam a nyakláncot. Amíg nem szükséges nem tartom szemmel őket majd egy szép napon.
Ölelésem és csókom : Jason
Nagy szemekkel olvastam a levelet majd el is téptem. Nem hiszem el. Baasszuus kulcs...
- Lányok igyunk le magunkat nekem is elegem van. Goldwin, az előzőért meg bocs nem akartam beletiporni a lelkedbe...
Patricia
Patricia
- Ne rángass már - szóltam rá Reinára, aki csak húzott maga után és meg sem álltunk egészen a Szellem Szállásig. Ahogy bementünk, hallgattam barátnőmet. Most miért kellett idejönnünk? Mert mit tehetnék a gyűrűvel? Azért kapjam, hogy tudjam szeret. Na, most fejezd be Patricia ezt az érzelmes, nyafogós lányt. Deniel elment, nincs, lesz más. Igen, így kellene gondolkodnom.
- Rendben - néztem rá dacosan és éreztem, hogy a tenyerem izzadni kezdett, majd megremeg. Sokáig néztem Reinára, de aztán szétnéztem a sötét és poros helyiségben ahol voltunk. A fal tele volt repedésekkel. Egy kis beugróban volt egy aprócska szekrény, az ajtaja félig lógott és a hátuljában volt egy lyuk. Tökéletes. Elszakítottam pillantásom, majd bedobtam az ékszert, a kiszemelt helyre. Itt nem lesz meg. Ez az ócskaság két hét múlva összedől és nem fogom tudni, hol van a gyűrű. Így a legjobb.
- Menjünk - mondtam Reinek, majd némán séltáltunk vissza a kocsmába.
- Mi van veled és Damiannal? - kérdeztem és a terembe belépve tekintetemmel meg is kerestem a férfit.
- Ne rángass már - szóltam rá Reinára, aki csak húzott maga után és meg sem álltunk egészen a Szellem Szállásig. Ahogy bementünk, hallgattam barátnőmet. Most miért kellett idejönnünk? Mert mit tehetnék a gyűrűvel? Azért kapjam, hogy tudjam szeret. Na, most fejezd be Patricia ezt az érzelmes, nyafogós lányt. Deniel elment, nincs, lesz más. Igen, így kellene gondolkodnom.
- Rendben - néztem rá dacosan és éreztem, hogy a tenyerem izzadni kezdett, majd megremeg. Sokáig néztem Reinára, de aztán szétnéztem a sötét és poros helyiségben ahol voltunk. A fal tele volt repedésekkel. Egy kis beugróban volt egy aprócska szekrény, az ajtaja félig lógott és a hátuljában volt egy lyuk. Tökéletes. Elszakítottam pillantásom, majd bedobtam az ékszert, a kiszemelt helyre. Itt nem lesz meg. Ez az ócskaság két hét múlva összedől és nem fogom tudni, hol van a gyűrű. Így a legjobb.
- Menjünk - mondtam Reinek, majd némán séltáltunk vissza a kocsmába.
- Mi van veled és Damiannal? - kérdeztem és a terembe belépve tekintetemmel meg is kerestem a férfit.
Matt
- Nem csinálok hülyeséget. Most nem! Tudom, hogy azt hiszed igen de kérlek biizz bennem. Most tudom, hogy mit csinálok érteD? - Néztem határozottan a lány szemébe, majd ekkor megcsókoltam. - Bármit megteszek neked, de azt az egyet ne kérd tőlem, hogy tartsam magam távol tőlük. Nem! Vagyok olyan erős mint Montiel. Csak majd szólnom kell neki vigyen a Caradhas hegységbe mert nincs energiám... Ő sok mindent tud. Elég volt a menekülésből... - Mondtam neki, majd az ablakhoz sétáltam és bámultam kifele a messzeségbe.
- Vissza mehetnénk az időbe minden ugyan úgy menne tovább emberek és nem lények lennénk... oly furcsák vagyunk mi emberek...de a lények titokzatosak.na jó eleget lelkiztünk.Te vagy a főnök, mit csináljunk? -Fordultam meg az ablaktól és néztem a szőke lányra aki az ágyon volt. Nem mentem oda hozzá, egyenlőre bámulni volt a legjobb...
- Vissza mehetnénk az időbe minden ugyan úgy menne tovább emberek és nem lények lennénk... oly furcsák vagyunk mi emberek...de a lények titokzatosak.na jó eleget lelkiztünk.Te vagy a főnök, mit csináljunk? -Fordultam meg az ablaktól és néztem a szőke lányra aki az ágyon volt. Nem mentem oda hozzá, egyenlőre bámulni volt a legjobb...
Reina
- Ezt most fejezd be! – sziszegtem a mellettem ülő lánynak. – Elhagyott, igen. Gyáva volt bevallani neked és ha nem jöttél volna ré magadtól, csak a hűlt helyét találtad volna. Siránkozhatsz után, csak rajta, de semmit nem fogsz érni vele. A csalódást a csalódások fogják követni és ezt elfogadhatnád már végre. Nem lehet mindig minden tökéletes. – köptem neki a szavakat. Nem tudtam sajnálni. Azzal, hogy Dankey elment, talán az egyetlen helyes dolog volt, amit életében tett. A pohárban lévő gyűrűre pillantottam és kishíjján gúnyosan felhorkantottam. Kivettem belőle az ékszert, majd elkaptam Patricia csuklóját és felrántottam a székről. Kirángattam az utcára, aztán ott pedig fel a Szellem Szálláshoz. A kezébe nyomtam a gyűrűt, majd keményen néztem vissza rá.
- Tartsd meg, ha szenvedni akarsz és tovább emlékezni rá, hogy mit tett veled és milyen körülmények közt adta azt neked. Vagy szabadulj meg tőle és azoktól az emlékektől is amik most fájdalmat okoztak. – mondtam, majd várakozóan néztem a szőke lányra. Az ő döntése.
- Tartsd meg, ha szenvedni akarsz és tovább emlékezni rá, hogy mit tett veled és milyen körülmények közt adta azt neked. Vagy szabadulj meg tőle és azoktól az emlékektől is amik most fájdalmat okoztak. – mondtam, majd várakozóan néztem a szőke lányra. Az ő döntése.
Patricia
Cia
Körülbelül a harmadik pohár Martininél tartottam, mikor megérkezett mardekáros barátnőm. Jajj, de hiányoztál, Anderson. Nem szóltam semmit, csak visszafordítottam tekintetemet az italra és egy húzásra kiittam. Remek. Ez se ér semmit. Intettem a pincérnek, majd Reina felé pillantottam rideg és kimért szemekkel.
- Ugyse érdekel - köptem oda neki ridegen, mikor a férfi a következő kört tette le elém. - Ő, azt mondta szeret. Igen. Szeretett. Valamikor, nagyon régen. Ha most is szeretne, nem csinálta volna ezt. Érted? - néztem a mellettem ülő lányra, miközben szemeim csillogtak, de már nem lehetett eldönteni, hogy a könnyektől vagy az alkohol mámoros hatásának köszönhetően. - Ne bólogass, ugyse érdekel - szóltam rá hangosabban, ahogy nagyot kortyoltam a pohárból. A Martini semmit nem ér, mondjuk meg őszintén. Valami erősebb kell. Mikor jött a pincér rendeltem egy whiskeyt. Ahogy végig csúszott az ital a torkomon éreztem ahogy szinte égeti a belsőm.
- Elegem van - csaptam az asztalra összeszorított kezekkel, majd láttam, hogy megérkezett Worren. Mit keres ez is itt? Már csak Stefani hiányzik és komolyan felakasztom magam.
Mikor Prue kimondta az utolsó szavakat, éreztem ahogy összeszorul a torkom és folytogatni kezdett a sírás. Nem leszek gyenge és nem ejtek még egy könnyet ez miatt a szemét miatt. Ha neki az a jó, hogy elment, akkor Merlin áldja, nem akarom mégegyszer látni.
- Worren, fogd be a szád, mert félő, hogy ma már egy koporsóban alszol az ágyad helyett... - nem tudtam tovább mondani, mert hangom megbicsaklott.
Ahogy Jason bemutatkozott, lenyeltem könnyeimet, majd én is bemutatkoztam. Semmi kedvem nem volt, hogy most itt körbe legyünk véve férfiakkal. Menjen el mind. Kinek kellenek? Hiszen én egyedül erősebb vagyok mint száz ilyen félnótás, akik ha nőt látnak leszédülnek a székről. Elegem van. Ekkor lepillantottam a kezemre, melyen ott csillogott a gyűrű. De milyen gyűrű? Semmire nem fogok menni vele. Ha meglátom, csak fájni fog és ez ellen nem tehetek semmit. Miért, mondja meg valaki miért kínoz engem a sors. Lehúztam ujjamról a gyűrűt, majd beledobtam az előttem álló üres pohárba és Reina elé toltam. Csak egy sokat mondó pillantást vetettem rá, majd gondterhelten, remegő ujjamal beletúrtam selymes tincseimbe.
Körülbelül a harmadik pohár Martininél tartottam, mikor megérkezett mardekáros barátnőm. Jajj, de hiányoztál, Anderson. Nem szóltam semmit, csak visszafordítottam tekintetemet az italra és egy húzásra kiittam. Remek. Ez se ér semmit. Intettem a pincérnek, majd Reina felé pillantottam rideg és kimért szemekkel.
- Ugyse érdekel - köptem oda neki ridegen, mikor a férfi a következő kört tette le elém. - Ő, azt mondta szeret. Igen. Szeretett. Valamikor, nagyon régen. Ha most is szeretne, nem csinálta volna ezt. Érted? - néztem a mellettem ülő lányra, miközben szemeim csillogtak, de már nem lehetett eldönteni, hogy a könnyektől vagy az alkohol mámoros hatásának köszönhetően. - Ne bólogass, ugyse érdekel - szóltam rá hangosabban, ahogy nagyot kortyoltam a pohárból. A Martini semmit nem ér, mondjuk meg őszintén. Valami erősebb kell. Mikor jött a pincér rendeltem egy whiskeyt. Ahogy végig csúszott az ital a torkomon éreztem ahogy szinte égeti a belsőm.
- Elegem van - csaptam az asztalra összeszorított kezekkel, majd láttam, hogy megérkezett Worren. Mit keres ez is itt? Már csak Stefani hiányzik és komolyan felakasztom magam.
Mikor Prue kimondta az utolsó szavakat, éreztem ahogy összeszorul a torkom és folytogatni kezdett a sírás. Nem leszek gyenge és nem ejtek még egy könnyet ez miatt a szemét miatt. Ha neki az a jó, hogy elment, akkor Merlin áldja, nem akarom mégegyszer látni.
- Worren, fogd be a szád, mert félő, hogy ma már egy koporsóban alszol az ágyad helyett... - nem tudtam tovább mondani, mert hangom megbicsaklott.
Ahogy Jason bemutatkozott, lenyeltem könnyeimet, majd én is bemutatkoztam. Semmi kedvem nem volt, hogy most itt körbe legyünk véve férfiakkal. Menjen el mind. Kinek kellenek? Hiszen én egyedül erősebb vagyok mint száz ilyen félnótás, akik ha nőt látnak leszédülnek a székről. Elegem van. Ekkor lepillantottam a kezemre, melyen ott csillogott a gyűrű. De milyen gyűrű? Semmire nem fogok menni vele. Ha meglátom, csak fájni fog és ez ellen nem tehetek semmit. Miért, mondja meg valaki miért kínoz engem a sors. Lehúztam ujjamról a gyűrűt, majd beledobtam az előttem álló üres pohárba és Reina elé toltam. Csak egy sokat mondó pillantást vetettem rá, majd gondterhelten, remegő ujjamal beletúrtam selymes tincseimbe.
Zoe
Zoe
- Nem lehetsz vámpír - jelentettem ki élesen, majd eltoltam magamtól. - Farkasvér van az ereidben. Te nem átváltoztatva lettél, hanem örökölted. Miért olyan nehéz megértened, hogy így nem lehetsz vámpír? Különben is, semmire nem mennél vele. Aki pedig megölte őket, sokkal erősebb nálad. Ezen semmi nem fog változtatni. Hidd el, nem fogod tudni legyőzni - magyaráztam neki kioktató hangon, de aztán ellágyítottam hangomat, hiszen csak meg akartam óvni attól ami várhat rá. Az már nem érdekelt, hogy ezzel a saját halálomat siettetem. De Brendont nem fogom hagyni. Miattam ne haljon meg még egy ártatlan személy, mert nem tudnám elviselni. Prudence és Matthias is azért kellett, hogy meghaljon, mert én engedetlen voltam. Soha nem gondoltam volna, hogy ez meg fog történni. De hát, öt évesen, ki gondolta volna, mikor még rózsaszín kis tütüben táncoltam otthon, és babáztam, hogy valaha vámpír leszek. És főleg nem azt, hogy ez a vámpírság majd ember életeket fog követelni.
- Segíteni? Mit tudnék segíteni? Nem engedem, hogy hülyeséget csinálj, értsd meg! - mondtam neki határozottan, majd szembe fordultam vele és rgy halvány csókot leheltem a szájára.
- Nem lehetsz vámpír - jelentettem ki élesen, majd eltoltam magamtól. - Farkasvér van az ereidben. Te nem átváltoztatva lettél, hanem örökölted. Miért olyan nehéz megértened, hogy így nem lehetsz vámpír? Különben is, semmire nem mennél vele. Aki pedig megölte őket, sokkal erősebb nálad. Ezen semmi nem fog változtatni. Hidd el, nem fogod tudni legyőzni - magyaráztam neki kioktató hangon, de aztán ellágyítottam hangomat, hiszen csak meg akartam óvni attól ami várhat rá. Az már nem érdekelt, hogy ezzel a saját halálomat siettetem. De Brendont nem fogom hagyni. Miattam ne haljon meg még egy ártatlan személy, mert nem tudnám elviselni. Prudence és Matthias is azért kellett, hogy meghaljon, mert én engedetlen voltam. Soha nem gondoltam volna, hogy ez meg fog történni. De hát, öt évesen, ki gondolta volna, mikor még rózsaszín kis tütüben táncoltam otthon, és babáztam, hogy valaha vámpír leszek. És főleg nem azt, hogy ez a vámpírság majd ember életeket fog követelni.
- Segíteni? Mit tudnék segíteni? Nem engedem, hogy hülyeséget csinálj, értsd meg! - mondtam neki határozottan, majd szembe fordultam vele és rgy halvány csókot leheltem a szájára.
Mia
Amikor fel állt Darren és kisétált Reinával ott maradtam Jasonnel és Damiannel.
- A fenébe is nem hiszem el, miért kellett ezt? Egyáltalán ki ez a Darren mit tudsz róla? És ne várd azt, hogy oda megyek a birtokra láttam az arcodon attól, hogy vámpír volt ismerted! - Hisztiztem Jasonnek, mert elegem volt. Mindig felbukkan olyankor amikor nem kéne. Legyünk csak a klub helyiségben Andersont kivégzem...
- Figyelj, ismerem Darrent tény. Azért kellett ezt mert nekem egy örök ellenség marad. Ne kérdezd mi történt nem árulom el. Nem iszunk meg valamit? Figyelj ha a délelőtti óra elmaradt akkor egész éjszaka úgyis ott kell legyél a birtokon, nem maradsz itt a suliban éjszakára sajnálom. Tudod amit megkövetelek azt csináld is végig. - Remek, hallgattam a papolását, ekkor észrevettem hogy a Szöszi husoom bejött és valami baja van.. Na ezzel is mi történt. - Igyunk, menjünk oda kérlek.. - Kérleltem Jasont és elindultunk A csajok felé. Reinára még egy gyilkos pillantást vettem majd Cia felé fordultam.
- Mi történt veled Dankey cica elhagyta lakosztályát? - Kérdeztem keserű ám gonosz hangon, majd ekkor Montiel megint elhagatatott. Remek. Összefontam a karom miközben a kezét a vállamra rakta.
- Nem kell gonosznak lenni.... nyugalom... - Pillantott rám majd nyújtotta a jobb kezét Ciának. - Jason Montiel. - Mutatkozott be udvariasan. Tiszta ciki.. még így is tartottam Jasontől nem értem ezt a színjátékot. Kezembe vettem az irányítást nem érdekelt Montiel, fogtam és Reina mögé álltam és onnan lestem rá gyilkos pillantásokat.
- Reina, drágám ugye tudod, hogy ma megírtad a kivégzésed napját? - Kérdeztem halkan barátnőmtől Úgyhogy még Cia se hallotta.
- A fenébe is nem hiszem el, miért kellett ezt? Egyáltalán ki ez a Darren mit tudsz róla? És ne várd azt, hogy oda megyek a birtokra láttam az arcodon attól, hogy vámpír volt ismerted! - Hisztiztem Jasonnek, mert elegem volt. Mindig felbukkan olyankor amikor nem kéne. Legyünk csak a klub helyiségben Andersont kivégzem...
- Figyelj, ismerem Darrent tény. Azért kellett ezt mert nekem egy örök ellenség marad. Ne kérdezd mi történt nem árulom el. Nem iszunk meg valamit? Figyelj ha a délelőtti óra elmaradt akkor egész éjszaka úgyis ott kell legyél a birtokon, nem maradsz itt a suliban éjszakára sajnálom. Tudod amit megkövetelek azt csináld is végig. - Remek, hallgattam a papolását, ekkor észrevettem hogy a Szöszi husoom bejött és valami baja van.. Na ezzel is mi történt. - Igyunk, menjünk oda kérlek.. - Kérleltem Jasont és elindultunk A csajok felé. Reinára még egy gyilkos pillantást vettem majd Cia felé fordultam.
- Mi történt veled Dankey cica elhagyta lakosztályát? - Kérdeztem keserű ám gonosz hangon, majd ekkor Montiel megint elhagatatott. Remek. Összefontam a karom miközben a kezét a vállamra rakta.
- Nem kell gonosznak lenni.... nyugalom... - Pillantott rám majd nyújtotta a jobb kezét Ciának. - Jason Montiel. - Mutatkozott be udvariasan. Tiszta ciki.. még így is tartottam Jasontől nem értem ezt a színjátékot. Kezembe vettem az irányítást nem érdekelt Montiel, fogtam és Reina mögé álltam és onnan lestem rá gyilkos pillantásokat.
- Reina, drágám ugye tudod, hogy ma megírtad a kivégzésed napját? - Kérdeztem halkan barátnőmtől Úgyhogy még Cia se hallotta.
Darren
Halkan kuncogni kezdtem mikor Zoe szépen leesett a kanapé mentén.
- Én nem röhögök, csak kulturáltan vigyorgok. Nem ugyanaz ám. – nevettem, majd visszahúztam. Felkaptam az asztalon lévő üveget, ami vért tartalmazott és beleittam. Mikor pedig feltett egy kérdést, kishíjján ráköptem mindent ami a számban, volt de aztán csak félrenyeltem és heves köhögő rohamot kaptam. Hogy tessék?!
- Mit?! Gyereket? Ez most… hogy jön ide? Ugye nem célozgatsz valamire? – néztem a szőkére rémülten. Gyerek?! Jézusom. Dehogy akartam! Vagyis… még életemben nem gondolkodtam ilyesmin. Mégis minek az?
. Minek kérdezel ilyeneket? Megijesztesz. – mondtam homlok ráncolva. – De nem, szerintem sosem akartam. Ez nagyon nem nekem való. Engem nem igazán kedvelnek a gyerekek. Legalábbis azt hiszem, mert eddig próbáltam jó messzire elkerülni őket. Rosszabbak, mint egy hisztis nőszemély.
- Én nem röhögök, csak kulturáltan vigyorgok. Nem ugyanaz ám. – nevettem, majd visszahúztam. Felkaptam az asztalon lévő üveget, ami vért tartalmazott és beleittam. Mikor pedig feltett egy kérdést, kishíjján ráköptem mindent ami a számban, volt de aztán csak félrenyeltem és heves köhögő rohamot kaptam. Hogy tessék?!
- Mit?! Gyereket? Ez most… hogy jön ide? Ugye nem célozgatsz valamire? – néztem a szőkére rémülten. Gyerek?! Jézusom. Dehogy akartam! Vagyis… még életemben nem gondolkodtam ilyesmin. Mégis minek az?
. Minek kérdezel ilyeneket? Megijesztesz. – mondtam homlok ráncolva. – De nem, szerintem sosem akartam. Ez nagyon nem nekem való. Engem nem igazán kedvelnek a gyerekek. Legalábbis azt hiszem, mert eddig próbáltam jó messzire elkerülni őket. Rosszabbak, mint egy hisztis nőszemély.
Reina
Alsó ajkamat rágcsálva figyeltem, ahogy Damian és Darren is egyaránt gyilkos pillantásokat vetnek egy más felé. Gratulálok Reina Anderson, ezt jó össze hoztad! Működik az ilyen két pitiáner idiótánál, de nem ennél a kettőnél. Merlin most segíts! Ekkor megérkezett Prue tanítója vagy mije, az a Jason. Darrennek megfeszültek az arcizmai, majd kurtán biccentett a másik férfinak, aztán hozzám fordult.
- Beszélhetnénk odakinn? – én csak bólintottam, majd a füstölgő Damianre ügyet sem vetve követtem. – Nos, én még itt leszek egy ideig, de ahogy látom most el vagy foglalva és nekem is van pár elintézni valóm. De remélhetőleg még összefutunk valahol. – mondta. Hihetetlen, annyira lehetetlen bármit leolvasni az arcáról. Aztán hirtelen átkarolta a derekamat és megcsókolt. Oké, oké, be kell vallanom a térdeim megremegtek és majdnem elájultam, de végül csak vidáman mosolyogtam rá, mikor elváltunk, aztán visszasétáltam a kocsmába. Visszasétáltam Damianhez és leültem vele szemben, majd épp „Gyilkoljuk le egymást a szemünkkel”-t játszottunk.
- Ez ki volt és mit akart tőled?
- Nem tartozom neked magyarázattal Damian Niel. Tudod, nem én hagytalak itt és mentem el a világ másik végébe, hogy aztán ott hülye libákat szédítsek.
- Féltékeny vagy?
- Soha. – sziszegtem sértődötten, majd felálltam. Jééé, Cia. Nem is vettem észre. Ennek mi baja? Lehuppantam mellé, a bárszékre, majd érdeklődve pillantottam a szőkére.
- Mi történt?
- Beszélhetnénk odakinn? – én csak bólintottam, majd a füstölgő Damianre ügyet sem vetve követtem. – Nos, én még itt leszek egy ideig, de ahogy látom most el vagy foglalva és nekem is van pár elintézni valóm. De remélhetőleg még összefutunk valahol. – mondta. Hihetetlen, annyira lehetetlen bármit leolvasni az arcáról. Aztán hirtelen átkarolta a derekamat és megcsókolt. Oké, oké, be kell vallanom a térdeim megremegtek és majdnem elájultam, de végül csak vidáman mosolyogtam rá, mikor elváltunk, aztán visszasétáltam a kocsmába. Visszasétáltam Damianhez és leültem vele szemben, majd épp „Gyilkoljuk le egymást a szemünkkel”-t játszottunk.
- Ez ki volt és mit akart tőled?
- Nem tartozom neked magyarázattal Damian Niel. Tudod, nem én hagytalak itt és mentem el a világ másik végébe, hogy aztán ott hülye libákat szédítsek.
- Féltékeny vagy?
- Soha. – sziszegtem sértődötten, majd felálltam. Jééé, Cia. Nem is vettem észre. Ennek mi baja? Lehuppantam mellé, a bárszékre, majd érdeklődve pillantottam a szőkére.
- Mi történt?
Matt
Hallgattam, Zoé szavait és azt a sajnálkozos részt is. Ha tudott volna. Tettem magamban hozzá, de még mindig rideg és feszült voltam.
- Azért mondtam, nem te voltál, de láttad. Jessenek nem lesz baja... Tudtommal az apja a vezér a halálfaló brigádnak. Meg tudják védeni ha kell. Azt hiszem ha te nem mondhatsz neveket akkor Caroline fog. Valamicskét ő is tud hiszen ő raboskodott veled abban a kínzó lepujban... - Mondtam neki, még mindig ridegen amikor közelebb mentem hozzá és átkarolt. Hagytam magam, de máshogy néztem Zoéra.. nem is tudom...
- Ezt nem lehet megbocsátani, ugye tudod? Két sikeres ember élete. Az egyik újság író a másik meg műsor vezető lett volna mugli világban. Miért? Miért pont a szüleimet? Egy árva léleknek sem tudnának ártani. Kellek a vámpíroknak? Akkor változtass át... vagy tudod mit? Nem kell... majd megoldom valahogy, ahogy azt is, hogy a hugaimnak ne essen bajuk... Carol bár meg lesz Reedel Illára azért még is "vigyázz" Sebastian ha ezt annak lehet nevezni... nem tudom mit tegyek... tanácstalan vagyok.... segítesz? - Kérdeztem, tanácstalanul és leültem majd az ölembe tettem és magamhoz húztam. Valahogy nem akartam egyedül maradni inkább vele....
- Azért mondtam, nem te voltál, de láttad. Jessenek nem lesz baja... Tudtommal az apja a vezér a halálfaló brigádnak. Meg tudják védeni ha kell. Azt hiszem ha te nem mondhatsz neveket akkor Caroline fog. Valamicskét ő is tud hiszen ő raboskodott veled abban a kínzó lepujban... - Mondtam neki, még mindig ridegen amikor közelebb mentem hozzá és átkarolt. Hagytam magam, de máshogy néztem Zoéra.. nem is tudom...
- Ezt nem lehet megbocsátani, ugye tudod? Két sikeres ember élete. Az egyik újság író a másik meg műsor vezető lett volna mugli világban. Miért? Miért pont a szüleimet? Egy árva léleknek sem tudnának ártani. Kellek a vámpíroknak? Akkor változtass át... vagy tudod mit? Nem kell... majd megoldom valahogy, ahogy azt is, hogy a hugaimnak ne essen bajuk... Carol bár meg lesz Reedel Illára azért még is "vigyázz" Sebastian ha ezt annak lehet nevezni... nem tudom mit tegyek... tanácstalan vagyok.... segítesz? - Kérdeztem, tanácstalanul és leültem majd az ölembe tettem és magamhoz húztam. Valahogy nem akartam egyedül maradni inkább vele....
Zoe
Zoe
Hallgattam, és majdnem a szám is nyitva maradt. A hajszálam. Az istenit, hogy lehettem ennyire szerencsétlen?
- Az igazat Brendon? Nem mondhatom meg. Ha elmondom, bajod esik. De most nem én leszek aki megkeseríti az életed, de nem is Sebastian. Mikor eljöttem, megígértették velem, hogy tartani fogom a számat. És most azt is fogom tenni. Nagyon sajnálom Brendon, de nem kockáztathatok - magyaráztam neki, majd lemondóan elfordultam és megcsóváltam a fejem.
- Neveket nem mondhatok, ne is kérd - néztem fel rá. - De esküszöm neked, hogy nem öltem meg őket. Soha nem tettem volna, hiszen tudtam, hogy számodra fontosak a szüleid - néztem fel rá, majd megint lesütöttem a szemeimet. - Ott voltam, és azt akarták, hogy én tegyem meg. De nem voltam képes. Utána csak megpofozott és azzal fenyegetett, hogy megöli a fiamat, ha nem ölöm meg őket. Végül Ő tette meg. Meg akartam állítani, talán megvédhettem volna a szüleidet, de akkor Jesse halott lenne, talán én is. Nem tudom, de nagyon sajnálom. Nagyon sajnálom - zokogtam majd remegő karjaimat átfontam a nyakán és magamhoz öleltem.
- Többet nem mondhatok, de hidd el, nem én voltam. Nem én voltam...
Hallgattam, és majdnem a szám is nyitva maradt. A hajszálam. Az istenit, hogy lehettem ennyire szerencsétlen?
- Az igazat Brendon? Nem mondhatom meg. Ha elmondom, bajod esik. De most nem én leszek aki megkeseríti az életed, de nem is Sebastian. Mikor eljöttem, megígértették velem, hogy tartani fogom a számat. És most azt is fogom tenni. Nagyon sajnálom Brendon, de nem kockáztathatok - magyaráztam neki, majd lemondóan elfordultam és megcsóváltam a fejem.
- Neveket nem mondhatok, ne is kérd - néztem fel rá. - De esküszöm neked, hogy nem öltem meg őket. Soha nem tettem volna, hiszen tudtam, hogy számodra fontosak a szüleid - néztem fel rá, majd megint lesütöttem a szemeimet. - Ott voltam, és azt akarták, hogy én tegyem meg. De nem voltam képes. Utána csak megpofozott és azzal fenyegetett, hogy megöli a fiamat, ha nem ölöm meg őket. Végül Ő tette meg. Meg akartam állítani, talán megvédhettem volna a szüleidet, de akkor Jesse halott lenne, talán én is. Nem tudom, de nagyon sajnálom. Nagyon sajnálom - zokogtam majd remegő karjaimat átfontam a nyakán és magamhoz öleltem.
- Többet nem mondhatok, de hidd el, nem én voltam. Nem én voltam...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)