2010. augusztus 12., csütörtök

Brendon

- Hogy miért nem tettem semmit? Nem volt rá lehetőségem. Nathaniel nem hagyta hogy veled legyek és közben Seb is befogott.. utána változott meg minden. Nem voltam már az akit megismertél egyszerűen féltem mindentől és menekültem. Menekültem mindenki elől míg nem találkoztam Alexisel.. nem tudod milyen nehéz volt megváltozni elfelejteni a múltat.. - Ekkor elővett egy nyakláncot amin az a gyűrű lógót amit egy levélbe raktam, és beszélni kezdett hogy akár.. igen. Ha tudomást szerezz arról a levélről és Nathaniel nem kapja ki a kezemből amikor oda akrom rakni az ágyára akkor együtt lennénk és nem lenne Rebecca, Nem lenne Jesse nem lenne Darren nem lenne senki olyan aki beleavatkozhat az életünkbe. Talán jobb is így, hogy Alexishez mentem hozzá.. bár mostanában gondolkozunk a váláson, de a gyerekek akik összetartanak minket és akarat erő kell, hogy végig csináljuk. Semmi tűz nincs bennünk ami volt az elfogyott már Brian születése után. - Mondtam Zoénak, majd felmentem az emeletre és leülttem a kanapéra. Utánam jött, én csak olyan kifejezéstelen arcot vágtam.

- Nem, ez a gyűrű téged illet. Még akkor is, ha most Darrennel vagy. Tartsd meg, legalább egy kis emlék van tőlem amit még sokáig hordani fogsz remélem a szived alatt. Ha már nem lehetünk együtt miért firtatjuk ezt? - Kérdeztem Zoétól. Megcsókolhattam volna, de nem tettem meg. Ő is férjnél van én nekem feleségem van és nem fogok mást csókolgatni. Briannél Selene az még Roxfort 7 évében történt...azt én már megbántam.

Fogtam magam és elindítottam a zenét.
- A házban vannak falban vannak a hangfalak ne keress egyet sem. - Az a zene ment amit Zoénak írtam 6 év végén. Meg zenésítettem az egyik ismerősőmmel, de soha nem mutattam senkinek. Fogtam magam és visszaültem a kanapéra. Kifejezéstelen arcomat fájdalom járta át. Sok-sok évig vártam ezt a pillanatot de még sem fogom megtenni, mert nem borítok fel semmit.

Ha gyerekeink lennének, minden más lenne. Nem lenne Lili. Nem lenne Liam.Beleburkolóztam a gondolataimba és nem is vettem észre, hogy Zoé ott van.
- Ha ugyan azok lennénk mint voltunk és vissza pörgethetnénk az időt... tök jó lenne.. - Gondolkoztam el hangosan és fájdalmas sóhajjal sóhajtottam fel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése