Detty
Nyugodtan álltam az ablakban, a csillagokat bámulva, mikor Tim jeges hangja szakított meg gyönyörködésem, aki készült elmenni, de aztán meggondolta magát. Tudtam, hogy nem fog itt hagyni, annál büszkébb. Amíg nem szerzi meg amit akar, soha nem hagy itt. Ezt már a hónapok alatt megtapasztaltam.
Mielőtt bármit mondhattam volna, magához rántott és vadul megcsókolt. Egyátalán nem akartam, hogy gyengéd legyen, különben elmúlt volna a varázsa együttléteinknek. Hogy szavainak nyomatékot adjon, kezével hálóingem alatt kalandozott, s ekkor egy kicsit megremegtem. Nem tehettettem róla. Ha vele voltam egész testem remegett a vágytól, de semmiképpen se a félelemtől. Biztos voltam benne, hogy képes lett volna bántani, ha akar, de nem tette. Az a bizonyos tisztelet meg volt bennünk, ami két szerető között ki kellett, hogy alakuljon.
- Idefigyelj, nem vagy a főnököm. Ha jól tudom, egyelőre én teszek neked szívességet azzal, hogy egyátalán a szobámba beengedlek - leheltem az arcába, majd apró kezeimmel izmos mellkasát kezdtem simogatni.
- Ilyenkor hol vannak a ribancaid? Egyik sem volt kapható a ma estére? - kérdeztem pimaszul, majd beletúrtam selymes hajába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése