Egyre szaporábban vettem a levegő és türelmetlenül fejtettem le Nateről az összes felesleges ruhadarabot. LábdObogás szakított félbe, mire Nate nagy bánatomra leszállt rólam bezárni az ajtót. De aztán azonnal jött is vissza hozzám. Csukott szemmel vártak a folytatást ami szerencsére nem is váratott magára sokáig.
Lassan és fáradtan nyitogattam a szemeimet és Nate fürkésző arcával találtam szemben magam.
- Mi az? Miért nézel így rám nyújtozkodtam egy hatalmasat, majd közelebb bújtam szerelmemhez.
- Hmm... Érdekes, ha valaki egy héttel ezelőtt azt mondta volna nekem, hogy itt fogok feküdni veled, akkor kiátkoztam volna a világból. Ugye most már nem kész sehova? Szerintem Illa feltalálja magát... - surtogtam és a fejemet visszahajtottam a párnára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése