Ideges voltam, már indultam volna Brendon és Detty után, de akkor Viv fogott vissza. Örültem, hogy ott volt velem. Mivel nem ismertem az anyját, nem tudtam mennyire tartsak ettől a beszélgetéstől. Abban biztos voltam, hogy ha az én anyámon múlna, akkor áldását adná ránk és azt csinálhatnánk, amit csak akarunk. De így, elbizonytalanodtam.
Viv csókja egyszerre volt nyugtató, izgató, de mindenek előtt szenvedélyes és tüzes. Szokatlan volt, hogy ő uralkodik, ezért nem is hagytam neki sokáig. Fordult a helyzet, és megint én passzíroztam fel őt a falra. Két kezemet végig futtattam vékony derekán, majd egészen a combjáig.
Csókoltuk egymást, és már forrt közöttünk a levegő.
- Niel, itt nem lehet, bármilyen extrame is. Különben is, Ott tartottunk, hogy te ideges vagy – vgyorogtam rá gonoszul, majd még egy utolsó csókot adtam neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése