2010. április 25., vasárnap

Tim

Tim

Nem igazán érdekeltek az események amik a csapattal történtek. Rettenetesen fájt a feje ,így inkább vissza mentem a boszorkány órájára. Kicsit elszundíthattam a hátsó padba mivel mikor kinyitottam álmos szemeimet ,már a következő óránk tartott. Rettentő unalmas volt, így kicsit úgy döntöttem életet viszek a hárpia unalmas órájába.Előcsúsztattam zsebemből pálcámat ,amit akkor csempésztem ki Anastasia Prof szobájából mikor elhagytam a bandát. Bredét is elhoztam, persze eszem ágában sem volt visszaadni neki. Nem ment el az eszem. Lendítette egyet és már kezdtem is az átkok hadát.
- Pofix! Densaugeo! Carbunculus! Locomotor mortis! - Miközben a pad alatt lengettem pálcámat ,csak magamban mondtam ki az átkokat. Hiszen semi kedvem sem volt pontot veszteni. Tudtam ,hogy egy értelmű ,hogy én voltam. De bizonyítani senki sem tudja. Elégedetten néztem ,hogy mindegyik átok eltalálta szeretett professzorom...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése