Miután Viviana és Illa lejöttek a lányok hálókörletéből, már indultak is a Nagyterembe reggelizni. Illa még oda jött, hozzám előtte és bocsánatot kért, amire én csak bólintottam egyet, majd –nem túl feltűnően – méregetni kezdtem a fekete hajú boszorkányt, aki sértődötten álldogált az ajtóban. Nem űzhettem túl sokáig eme tevékenységemet, ugyanis mellettem Brendon, egy újabb fantasztikus ötlettel rukkolt elő.
- Emlékeztetlek, haver – hangsúlyoztam ki a megnevezését –a húgom, nem egyenlő az anyámmal, ezért nem is tűröm el, ha bárki is, akár csak egy rossz szót szól róla, vagy hozzá. Világos? – pattantam fel a kanapéról, és a két lányt követve mentem le reggelizni. Mivel általában az utolsó pillanatban érkezünk, az egész iskolát itt szoktuk találni. Intettem egyet Dettynek, aki álmos fejjel reggelizett a Griffendél asztalánál, majd a Mardekár ház tagjai felé fordultam, akik már biccentettek is felém, ahogy megláttak engem.
Mivel én is haragudtam Vivre, megragadtam Brendon, és Tim karját, majd a lehető legmesszebb húztam őket a két lánytól, hogy nyugodtan reggelizhessünk.
- Elegem van Vivianából. – Kezdtem el megcsinálni a reggelimet. Egy pirítóst tettem magam elé, megvajaztam, és lekvárt tettem rá. De mivel nem bizonyult elég ízletesnek, úgy döntöttem, megcukrozom egy kicsit. Ahogy meséltem a két srácnak a reggel történteket, nagy sietségembe, a só tartót vettem magamhoz, a cukor helyett. Mit sem tudva erről, önfeledten haraptam bele a pirítósba, de amint megéreztem az édes és a sós íz keveredését a számban, már ki is köptem.
- Fujj – kiáltottam fel, és kiittam a poharamban lévő narancslevet. – Elegem van, Nielből – pattantam fel az asztaltól, majd két barátomra néztem.
- Indulhatunk végre, vagy az egész asztalt magatokba akarjátok tömni? – néztem rájuk gúnyosan, hogy eltakarjam érzelmeimet, de nem ment. Feldúlva indultam el a tanterem felé, Sebbel és Brendonnal, de az utóbbi srácot, félúton elhagytuk magunk mellől.
- Hát ez hová tűnt? – kérdeztem Timtől, de aztán csak megrántottam vállamat, és mentem tovább a célom felé, ami a következő folyosón volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése