Illa:
- Én semmit ültem a szobában, és gondolkoztam. Az a Marha nem tudom hol lehetet, de megint szét volt verve. Vérzet az orra. Vagy Nate, vagy a vadbarom lehetet nem tudom. Valamit megint csinált, mert Seb csak füllentet egy hazugságot. Ki kéne szednem Bredből, vajon elmondja? - Tettem, fel a kérdést Vivnek, és közben bebaktattuunk a Hárpia órájára.Elől leültünk Vivianalval, a fiúk hátul voltak. Tim meg Viv kezdett el felelni. Sebastian volt az első aki szépen elkezdett felelni, utána áttért a tiltott átokra. Végig hallgattam a mondandóját,persze a "szeretet professzorunk" változót adott a fiúnak.
- Vannak kívételek? hm... Tanárnő, felnőtt vagy gyerek korában átkozta meg Mrs. Acerlotot? - Tettem fel a kezem és kérdeztem meg a tanárnőtől. Sejthettem hogy mi lesz a válasz rá, de az ő szájából akartam ezt hallani és a történtek után szerintem ennyi jár. - Kérem, mondja meg, ha már egy olyan valakin kellett megcsinálnom akit szeretek. - Köptem oda hozzá a szavakat, és eközben elkezdett Vivi monoton szerűen felelni. Nem törödötem a tanárnővel utána, odafordultam Vivihez és a fülébe ennyit súgtam: - Ez szép volt. - Rá mosolyogtam és körbe néztem. Ekkor Bredet nem láttam sehol. Gondoltam, hogy kihez mehetett mert még utalást is tett rá. Elővettem egy ceklit és gyorsan ráfirkantottam, majd Vivinek megmutattam.
Brendon:
Egyszerűen nem érdekelt az a némber órája. Inkább, kerestem meg egy kis griffendélest, mint az ő órájára menjek be. Csak viharoztam át a folyosón a nagyterem felé. Egy kicsit elgondolkodtam, mit is akarok igazából. Cole tuti szétveri a fejem, de remélem hisz nekem, hogy hülye nem vagyok. Max idióta. Egyszer csak azt látom, hogy jön szembe velem valaki. Ez egy Detty. Egy kicsit feszült és ideges voltam. Nem miatta, hanem a történtek miatt.
- Szia Detty! - Köszöntem vissza rideg hűvös hangon. Nem szoktam ilyen lenni, de most ez van. Láttam a folyosón egy padot, odaléptem és leültem Intettem Brenynek, hogy jöjjön ide aztán ránéztem és válaszoltam neki.
- Hát, először i, hogy a történtek után mi van veled? Másrészt, szívesen keresem a társaságod. - Válaszoltam neki és a feszült arcomon egy kis mosoly jött ki. - De, ott kéne lennem, csak annak a ribancnak az órájára nem akarom betenni a lábamat. - Kaptam a fejemhez, és egyből befogtam a számat. - Bocs. Ez durva volt, nem szoktam ilyen lenni. - Mondtam neki, majd a kezemet a térdére helyeztem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése