2010. május 26., szerda

Sebastian

Tim

Pörögtek körülöttem az események. De nem igazán érdekeltek. Azzal voltam elfoglalva ,hogy a farkas aki velem szemben állt ,éppen meg akart fújtani. Mind két karom az övére fontam és minden erőmből próbáltam eltaszítani ,de semmi. Hogy rohadna meg. Már kezdtem elveszteni öntudatom mikor a férfi aki velem szemben állt megszólalt.
- Mi legyen a fiúval? - Kérdezte mély hangon. Nagyon mélyen amilyet még sose hallottam.
- Ereszd. - Lökte oda a másik. Végre a karok egy hirtelen mozdulattal elengedtek.
- Rohadj meg... - Csak ennyit mondtam miközben lüktető nyakamat fogtam és hopponáltam

- Kössz a segítséget. Tőled aztán meg is fújthattak volna. - Löktem oda egy gyilkos pillantással Dettynek. Majd tekintetem a többiekre szegeztem.
- Nem hiszem el, hogy hagyjátok meghalni. - Kaptam elő pálcám. Mért kell mindent nekem csinálnom? - Diffindo! - Pöccintettem az ingére ami egy határozott mozdulattal szakadt fel. Lerántottam róla és a sebre szegeztem pálcám.- Vulnera sanentur! Renervate! Anapneo! - Pöccintettem a fiúra. Látszólag hatnak ,de nagyon lassan. - Oké. Én ennyit tudok. Ne várjatok csodát. De ha minden igaz akkor ez elég lesz....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése