Brendon arca falfehér lett, szinte már ijesztő. Legszívesebben odamentem volna hozzá és megöleltem volna.
- Kérlek, higyj nekem, és ne kérdezgess. Nem mondhatok semmit - leheltem, majd szememből kigördült egy könnycsepp, és a fiú után sétáltam, aki az ablakig ment. Túl nyugodt volt, és ez megrettentett. - Brendon, csak annyit mondhatok, hogy éppen egy bálban voltak, ahol kicsit túl sok alkoholt fogyasztottak, és hazafelé tartottak, mikor egy repülőgép jött szembe velük, és már nem volt idejük sem hopponálni, sem kikerülni - magyaráztam neki csendesen.
Egy ideig csendben álltunk, ő is és én is. Csak néztem Brendont, aki egyáltalán nem érdemelte ezt meg. Most biztosan teljesen összetört és ez is az én hibám. Hiába mondja Darren, hogy nem tehettem semmit, nem kellett volna hagynom. Naox messze a leghatalmasabb vámpír, akit valaha ismertem, így hát mikor lefogott, már nyikkanni se mertem. Hát neki soha nem beszélnék vissza, az is biztos. Mondjuk meg őszintén, félek tőle.
Gondolataimat Brendon hangja szakította félbe, aki betörte az ablaküveget. Csak hagytam, hogy betörje az ablakot és kitombolja magát, de aztán miután lehiggadt és már csak az én cipőm sarkának az ütemes kopogása hallattszott a hideg kőpadlón, odasétáltam hozzá, és hátulról átöleltem. Remélem neki is jelentett valamit ez az ölelés, nem csak nekem, mert számomra ez most nagyon nyugtató volt és biztonságot nyújtott.
- Brendon, részvétem. Ne kérdezd, kérlek. Ne kérdezd - suttogtam halkan, majd elváltam tőle és fel-alá kezdtem járkálni.
- Kérlek, higyj nekem, és ne kérdezgess. Nem mondhatok semmit - leheltem, majd szememből kigördült egy könnycsepp, és a fiú után sétáltam, aki az ablakig ment. Túl nyugodt volt, és ez megrettentett. - Brendon, csak annyit mondhatok, hogy éppen egy bálban voltak, ahol kicsit túl sok alkoholt fogyasztottak, és hazafelé tartottak, mikor egy repülőgép jött szembe velük, és már nem volt idejük sem hopponálni, sem kikerülni - magyaráztam neki csendesen.
Egy ideig csendben álltunk, ő is és én is. Csak néztem Brendont, aki egyáltalán nem érdemelte ezt meg. Most biztosan teljesen összetört és ez is az én hibám. Hiába mondja Darren, hogy nem tehettem semmit, nem kellett volna hagynom. Naox messze a leghatalmasabb vámpír, akit valaha ismertem, így hát mikor lefogott, már nyikkanni se mertem. Hát neki soha nem beszélnék vissza, az is biztos. Mondjuk meg őszintén, félek tőle.
Gondolataimat Brendon hangja szakította félbe, aki betörte az ablaküveget. Csak hagytam, hogy betörje az ablakot és kitombolja magát, de aztán miután lehiggadt és már csak az én cipőm sarkának az ütemes kopogása hallattszott a hideg kőpadlón, odasétáltam hozzá, és hátulról átöleltem. Remélem neki is jelentett valamit ez az ölelés, nem csak nekem, mert számomra ez most nagyon nyugtató volt és biztonságot nyújtott.
- Brendon, részvétem. Ne kérdezd, kérlek. Ne kérdezd - suttogtam halkan, majd elváltam tőle és fel-alá kezdtem járkálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése