Matt

Komolyan nem normális ez a nő, valamilyen kastélyban lehettünk de nem tudtam pontosan kivenni milyenben. Amikor a szobába lökött Zoé pillanatra megálltunk és majdnem összeértek az ajkaink amikor az ágyra lökött. Na ezt nem. Egy nő nem fog nekem parancsolni.. Majd megint bilincseket láttam nála. Elme bajos ez a nő akár az anyja...
- Nem volt rossz ötlet. Sőőt... én élvezném azt a percet is amikor üvegketrecbe lennél bezárva és vetkőznél lefele. - Vigyorogtam rá, és ekkor fel akartam kelni amikor vissza lökött. Amikor éppen bilincselt volna meg szépen megfordultam és fordított helyzetben voltunk.

- Az lehet, hogy nem akarsz semmit. De engem meg nem fognak megbilincselni. - Mondtam erőteljes hangon amikor az egyik bilincset, a kezemre helyezte, de a másik a karján maradt. - De kellemetlen nem? Össze vagyunk bilincselve, most mi akarsz kezdeni? Hogy én vagyok a főnök az is biztos édesem. - Jelentettem ki amikor a derekán voltam és mélyen a szemébe néztem. Éppen a puppilái tágultak volna amikor elővettem a pálcám és ennyit mondtam a szeme felé.

- Lumos! Oh, hjaj bocsika... - Elraktam a pálcám majd néztem ahogy babrál a szemével... - Ne csináld, mert csúnya vége lesz. Főleg, hogy most így együtt vagyunk. - Mondtam, neki gúnyos főnökös hangon.