Reina

- Chh… már megint hoztad a formádat Goldwin. Mindig csak te. – köptem, majd figyeltem a kialakulóban lévő vitát. Jóóó rendben! Dumáljanak csak a ragyogó szerelmi életükről, mikor az enyém vagy romokban hever, vagy inkább nincs is. Argh! Nyugalom Reina, nyugi. Mi van már ma?! Még egy bagoly? Ezt nem tudom kié, úgyis mindegy. Leszedtem a madár lábáról a mai napon már második levelet és olvasni kezdtem. Kishíjján eltátottam a számat meglepetésemben, mikor a végére értem. Hát ez… ez nagyon komoly lesz. Gonosz mosolyra húztam ajakimat, majd elindultam az iskola felé.
- Siessünk, mert még le kell mondanom egy találkát a Griffendél csapatkapitányával és válaszolnom kell erre a levélre.

Prue, Cia és én a mi hálószobánkban feküdtünk az ágyon és látványosan unatkoztunk.
- Csak tudnám minek halasztották el azokat az órákat és miért pont szombatra, Roxmortsos szombatra tették át. Nincs semmilyen logikájuk ezeknek az embereknek. – mondtam ásítva. Aztán az órára pillantottam és nehézkesen felálltam.
- Induljunk. Nagyon-nagyon gonosz kedvemben vagyok. – mosolyogtam ártatlanul, majd mivel Ciának programja volt karon ragadtam Miát és vonszolni kezdtem.
- Nos, drága huggrabugos barátném… tudom, hogy már így is elrontottunk, de mivel a te pasijaid jól kijönnek egymással, megmutatom azt, amikor gyűlölik egymást, de nagyon. – mosolyogtam. – Azt hiszem neked még nem említettem Darren Wellest. Majd most megismered. És Damiant is viszont látjuk. Hogy rohadta meg. – sziszegtem az utolsó mondatot. Mielőtt beléptünk volna a Három Seprűbe megigazítottam a hajam, majd megint karon ragadtam Miát és berángattam aztán lenyomtam az egyik asztalhoz. Rendeltem két vajsört majd leültem mellé.
- Na, amíg megérkeznek, addig mesélek egy kicsit Darrenről, hogy ne lepődj meg. Ő igazából egy… khm egy vámpír. Ne nézz így rám! A vámpírok nem olyanok, mint ami a hülye tankönyvekben vannak. Szóval, igen. Most nyáron tudod, Görögországban nyaraltunk és ott futottam össze vele. Meglehetősen bonyolult egy pasi. Elég… ööö rideg. És igen sokkal rosszabb, mint én. Ja és öt évvel idősebbnek néz ki nálam.– mondtam, aztán vártam a reakcióját. Pár perc hallgatás után, megéreztem, hogy valaki megáll mögöttem. Mivel Prue szemben ült velem, így láthatta a mögöttem állót is. Felvontam az egyik szemöldököm, majd mikor kissé elképedt arccal nézett vissza rám elmosolyodtam és megfordultam.
- Darren, örülök, hogy látlak. – mosolyogtam, majd egy csókot leheltem a szája szélére. – Bemutatom a barátnőmet, Mia Worren, Mia ő itt Darren Welles. – vetettem a vörösre egy jelentőségteljes pillantást, majd a szemem sarkából megpillantottam az ajtón belépni Damiant. Akkorát dobbant a szívem, hogy szerintem még az iskolában is hallani lehetett. Francba! A szokásos féloldalas mosolyával odasétált hozzánk és… és csak úgy pofátlanul megcsókolt, mire kishíjján lefordultam a székről. Mégis ki adott neki rá engedélyt?! Wáááá! Megölöm!
- Hello Prue, régen találkoztunk! – mosolygott rá barátnőmre, majd egy laza mozdulattal ledobta magát mellém. Hoppá, ügyet sem vetett Darrenre, aki viszont az előbbi jelenet miatt olyan pillantást vetett rá, hogy még ÉN is legszívesebben sikítva rohantam volna el. Jól van Reina, te csináltad, most old is meg. Hogy az a…!
- Darren ő itt Damian, te ő Darren. – mondtam gyorsan, majd közelebb csúsztam Darrenhez. Aztán vetettem egy kétségbeesett pillantást Pruera és a „Segíts” szót tátogtam. Tessék, mindenki, ingyen műsor! Reina Anderson most először nem tud elbánni egy, azaz két pasival! Csodálatos.