Elkezdődött a játék. Mint azt gondoltuk a fiúk vesztésre álltak, mi meg csak vigyorogtunk rájuk. Amikor Reina bemutatott nekem nem érdekelt vállat rántottam majd játsztottunk tovább. Ekkor nagy veszekedés kezdődött Hemsworth Goldwin vs Niel Anderson páros között… Na remek. Ezek se tudnak lenyugodni nem hiszem már el.
- Nem akarsz te is fürödni?
- Nem és ha még egyszer megkérded, nem állok jót magamért hagyj békén… - Mondtam neki hisztizve. Így se volt kedvem pókerezni nem hogy ezt a veszekedést végig hallgatni… Nem bírtam sokáig, fel álltam a székemről és oda sétáltam Matthez és beleültem az ölébe, és a szemébe néztem. Megpusziltam a homlokát, majd Stefani után én is megszólaltam. – Srácok fejezzétek már be könyörgöm. ELÉG VOLT… Kifelé mind a kettőtöknek vagy nem állok jót magamért… - Üvöltöttem mind a kettővel főleg Dylennel aki megbántotta a barátnőmet. Kiszálltam Matt öléből és utána akartam menni a fiúnak, de ekkor megfogta a kezemet.
- Engedj már el, meg akarom fojtani…
- Ne süllyedj le a szintjére nem éri meg. – Mondta nyugodtan és igaza volt. Oda mentem barátnőmhöz és átöleltem.
- Nem éri meg sokáig siránkozni. Tudom, hogy milyen nehéz lehet neked, drágám.. hidd el..Hemsworthal meg azért ne foglalkozz mert, idióta és őrült… jó lehet, hogy helyes ezt még Matt előtt is merem mondani, de akkor is. Majd benő a feje lágya. Vagy nem…. Nem tudom már…
- Chrisnek igaza van, Cia. Mindenki tudja Hemsworthról, hogy semmit nem tud csak a szája jár. Felmutatott valakinek bármit is? Jó azon kívül, hogy te egyszer lefeküdtél vele…
- Ne kezd már megint, mikor vált…
- Nem is tudom, úgy 2 éve?
- Buggyant, rég volt már.
- Akkor sem lehet el felejteni, szerintem az volt a suliban a legjobb pletyka. Dylen Hemsworth lefeküdt a tekergővel….
- Befejezed?
- Nem folytassam?
- Utállak ugye tudod?! – Veszekedtünk mert utálom, hogy eszembe jutatta Dylent.. Ezt jó, hogy Cia is tudta de akkor is. Hülye pöcs marad semmi több.
- Tudom, utálj azért mert emlékeztetlek sok dologra.. kezdem őket sorolni…
- Inkább ne. Tudod mit. Nem lenne jobb ha a két idióta után mennél? Ha nem fejezed be komolyan kárt teszek benned.
- Nem mered, megtenni.
- Oh dehogynem.
- Nyuszi vagy ahhoz.
- Nem is… hmm… vajon a crutcio mire való Matthias? Szeretnéd érezni a bőrődön? – Tettem fel a kérdést és néztem csillogó gyilkos szemmel a férfira. Szerettem vele kötözködni, de akkor is most kihozott a sodromból
- És te egy kis imperiot? Az fájdalmasabb szivem.
- Befognád? Fulladj már meg szépen. – Kiabáltam vele miközben Anastacia mellett voltam. Most van elegem, oda mentem Matthez és kilökdöstem az ajtón a folyosón volt Dylen és Damian.
- Na, tessék itt van a társaságod. Ti itt mi ott és ha egy kurva normális szót nem tudtok kiejteni be se gyertek. Hülye egoista banda… Ekkor a fiúk elé állt Montiel. – Kérlek halasszuk el, nagyon nincs kedvem ma órára menni így is nyúzott vagyok és gyilkos kedvemben.
- Igen ahogy én is. Megbeszéltünk valamit és te nem jöttél el pedig el kellett volna. Legközelebb, az lesz hogy Biancát fogom érted küldeni legalább jobb hatással lesz rád, mint én. Egyébként mi húzott fel? – Mutattam a fiúk felé biccentett nekik és értette, Nyugtató volt a hangja de még is olyan rideg.
- Tudsz valamit egy bizonyos átokról?! – Kérdeztem halkan tőle hogy a fiúk ne hallják.
- Milyen átok? – Nézett nagy szemekkel… leszedtem a kötést ugyhogy ne lássák és megmutattam a kígyót.
- Azt mondták, hogy a gyerekem ölni is gyilkolni fog..
- Ne…. – Nézett nagyott majd hoppanált. Nem tudom ebbe mi ütött, ez se normális. Pasiból van mit várunk tőlük. Komolyan megölöm mindegyiket. Bezártam az ajtót és mentem oda a lányokhoz, de közben nem is vettem észre, hogy nem tettem vissza a kötést.
- Fiúk mind elmebeteg idióta barom állatok. Komolyan mit várunk tőlük?!? – Tettem fel forrongva a kérdést a lányoknak…
- Nem akarsz te is fürödni?
- Nem és ha még egyszer megkérded, nem állok jót magamért hagyj békén… - Mondtam neki hisztizve. Így se volt kedvem pókerezni nem hogy ezt a veszekedést végig hallgatni… Nem bírtam sokáig, fel álltam a székemről és oda sétáltam Matthez és beleültem az ölébe, és a szemébe néztem. Megpusziltam a homlokát, majd Stefani után én is megszólaltam. – Srácok fejezzétek már be könyörgöm. ELÉG VOLT… Kifelé mind a kettőtöknek vagy nem állok jót magamért… - Üvöltöttem mind a kettővel főleg Dylennel aki megbántotta a barátnőmet. Kiszálltam Matt öléből és utána akartam menni a fiúnak, de ekkor megfogta a kezemet.
- Engedj már el, meg akarom fojtani…
- Ne süllyedj le a szintjére nem éri meg. – Mondta nyugodtan és igaza volt. Oda mentem barátnőmhöz és átöleltem.
- Nem éri meg sokáig siránkozni. Tudom, hogy milyen nehéz lehet neked, drágám.. hidd el..Hemsworthal meg azért ne foglalkozz mert, idióta és őrült… jó lehet, hogy helyes ezt még Matt előtt is merem mondani, de akkor is. Majd benő a feje lágya. Vagy nem…. Nem tudom már…
- Chrisnek igaza van, Cia. Mindenki tudja Hemsworthról, hogy semmit nem tud csak a szája jár. Felmutatott valakinek bármit is? Jó azon kívül, hogy te egyszer lefeküdtél vele…
- Ne kezd már megint, mikor vált…
- Nem is tudom, úgy 2 éve?
- Buggyant, rég volt már.
- Akkor sem lehet el felejteni, szerintem az volt a suliban a legjobb pletyka. Dylen Hemsworth lefeküdt a tekergővel….
- Befejezed?
- Nem folytassam?
- Utállak ugye tudod?! – Veszekedtünk mert utálom, hogy eszembe jutatta Dylent.. Ezt jó, hogy Cia is tudta de akkor is. Hülye pöcs marad semmi több.
- Tudom, utálj azért mert emlékeztetlek sok dologra.. kezdem őket sorolni…
- Inkább ne. Tudod mit. Nem lenne jobb ha a két idióta után mennél? Ha nem fejezed be komolyan kárt teszek benned.
- Nem mered, megtenni.
- Oh dehogynem.
- Nyuszi vagy ahhoz.
- Nem is… hmm… vajon a crutcio mire való Matthias? Szeretnéd érezni a bőrődön? – Tettem fel a kérdést és néztem csillogó gyilkos szemmel a férfira. Szerettem vele kötözködni, de akkor is most kihozott a sodromból
- És te egy kis imperiot? Az fájdalmasabb szivem.
- Befognád? Fulladj már meg szépen. – Kiabáltam vele miközben Anastacia mellett voltam. Most van elegem, oda mentem Matthez és kilökdöstem az ajtón a folyosón volt Dylen és Damian.
- Na, tessék itt van a társaságod. Ti itt mi ott és ha egy kurva normális szót nem tudtok kiejteni be se gyertek. Hülye egoista banda… Ekkor a fiúk elé állt Montiel. – Kérlek halasszuk el, nagyon nincs kedvem ma órára menni így is nyúzott vagyok és gyilkos kedvemben.
- Igen ahogy én is. Megbeszéltünk valamit és te nem jöttél el pedig el kellett volna. Legközelebb, az lesz hogy Biancát fogom érted küldeni legalább jobb hatással lesz rád, mint én. Egyébként mi húzott fel? – Mutattam a fiúk felé biccentett nekik és értette, Nyugtató volt a hangja de még is olyan rideg.
- Tudsz valamit egy bizonyos átokról?! – Kérdeztem halkan tőle hogy a fiúk ne hallják.
- Milyen átok? – Nézett nagy szemekkel… leszedtem a kötést ugyhogy ne lássák és megmutattam a kígyót.
- Azt mondták, hogy a gyerekem ölni is gyilkolni fog..
- Ne…. – Nézett nagyott majd hoppanált. Nem tudom ebbe mi ütött, ez se normális. Pasiból van mit várunk tőlük. Komolyan megölöm mindegyiket. Bezártam az ajtót és mentem oda a lányokhoz, de közben nem is vettem észre, hogy nem tettem vissza a kötést.
- Fiúk mind elmebeteg idióta barom állatok. Komolyan mit várunk tőlük?!? – Tettem fel forrongva a kérdést a lányoknak…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése