- Nekem jobb ötletem van. Mindjárt keverek nekik valami mérget. Úgyis jó vagyok bájitaltanból. – morogtam gúnyosan. – Egyébként meg azt hittem, hogy a Felixt valami értelmesebb dologra fogjuk felhasználni, mint két barom porráalázása egy hülye játékban. – végigdőltem az egyik perzsaszőnyegen, majd megdörzsöltem a halántékomat, majd amikor nyílt, az ajtó felé néztem. Stefani végre méltóztatott megtisztelni minket a jelenlétével.
- Jó reggelt, mi már túl vagyunk egy terhességen, egy szakításon és egy szokásos veszekedésen is, mert Cia most meg azt az idióta Dylan Hemsworthot akarja felszedni. Vagy fordítva, mindegy. – fintorogtam, majd leszedtem az egyik polcról egy doboz cukrozott ananászt. Hálát adok anyáméknak, hogy olyanra csináltak, hogy bármennyit is eszek az nem látszik meg rajtam. Fújj, hogy is néznék ki már. Worren elment, nagyon jó. Kuk is el akar menni, az is nagyon jó. Akkor csak én maradok Ciával, még jobb. Annyira csodálatos, hogy ilyen hülyeségeket csinálunk, mikor nekem át kéne néznem az RBF-re a dolgokat. Igen, még két hónap van a vizsgákig, de a lehető legjobbat kell nyújtanom. Hát ez van, maximalista vagyok. Nagyot sóhajtottam, majd lenyeltem a kis üvegcse tartalmát, majd folytattam az evészetet. Figyeltem, ahogy kinyílik az ajtó és belép rajta az a két marha. Ki engedte meg nekik, hogy sérülés nélkül jussanak el idáig? Én biztos nem.
- Jééé, idetaláltak. Gratulálok, ezt nem vártam el a ti szinteteken. – köptem oda nekik gúnyosan. Patricia meg az idióta ötletei.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése