Ahogy figyeltem Acerlotot, mit beszél még nyugodt voltam. Lehetett látni az arcomon. De amikor felhozta, hogy halálfaló is voltam.. igen a jel még ott van de nem szolgálok olyat aki átvert! Nem, nem és nem!
- Persze, te már csak tudod. Nem is tudom ki irányított a gyilkosságokra és most nézd hova jutottunk. Sosem tudnék újra jó lenni, az csak neked működik. Tudod mit? Mesélj nyugodtan Alexnek nagyapáról, nem érdekel… de akkor tud, hogy mi lesz. – Mondtam neki, és odasétáltam Jessehez, és beleszúrtam a lábába. Csak annyira, hogy ne vérezzen el. Nem ölöm meg, csupán csak megsebzem.
- Akarsz még beszélni? Ne érj hozzám mert megjárod, Sebastian. – Mondtam és Jane is ugrásra készen volt. Közelebb sétáltam hozzá, és belenéztem a barna szememmel az övébe. Farkas szemet néztünk jó sokáig. Miért volt jó ez? Azért, mert akkor tudom ha ő fordítja el a fejét nyert ügyem van. Így is történt hosszadalmas nézés után.
- Na mi az? Most én nyertem farkasszemezésben. Jól, figyelj rám. Fogadj meg egy tanácsot. Menekülj és búj el, mert ha meglátlak legközelebb te kapsz olyan vágást mint a fiad. – Fenyegettem meg, rideg hangon majd jöttek a lidércek és kivágták a kastélyból Sebastiant. Hmm… Ránéztem Monára és utána mentem. Persze kint állt az udvaron.
Hosszadalmasan néztük egymást. Nekem a fekete hosszú hajamon most ott volt a csuklya. Minek vegyem le? – Lehet, hogy én ribanc vagyok. Te meg csak egy pöcs aki nem vigyázik a gyerekeire. Tudod mit? Megölöm Jesset és marad három kölyököd. Mit szólsz? Sebastian ugyan… csak 3 kölyököd marad, el felejted a fiad hamar. – Mondtam neki gúnyos színészi hangon. – Majd a temetésére küldök fekete rózsát. Úgyis sötét a lelked. – Nevettem fel, és bezártam az ajtót. Nem bántom Jesset, de most visszakapta hogy idegesíteni próbált.
- Persze, te már csak tudod. Nem is tudom ki irányított a gyilkosságokra és most nézd hova jutottunk. Sosem tudnék újra jó lenni, az csak neked működik. Tudod mit? Mesélj nyugodtan Alexnek nagyapáról, nem érdekel… de akkor tud, hogy mi lesz. – Mondtam neki, és odasétáltam Jessehez, és beleszúrtam a lábába. Csak annyira, hogy ne vérezzen el. Nem ölöm meg, csupán csak megsebzem.
- Akarsz még beszélni? Ne érj hozzám mert megjárod, Sebastian. – Mondtam és Jane is ugrásra készen volt. Közelebb sétáltam hozzá, és belenéztem a barna szememmel az övébe. Farkas szemet néztünk jó sokáig. Miért volt jó ez? Azért, mert akkor tudom ha ő fordítja el a fejét nyert ügyem van. Így is történt hosszadalmas nézés után.
- Na mi az? Most én nyertem farkasszemezésben. Jól, figyelj rám. Fogadj meg egy tanácsot. Menekülj és búj el, mert ha meglátlak legközelebb te kapsz olyan vágást mint a fiad. – Fenyegettem meg, rideg hangon majd jöttek a lidércek és kivágták a kastélyból Sebastiant. Hmm… Ránéztem Monára és utána mentem. Persze kint állt az udvaron.
Hosszadalmasan néztük egymást. Nekem a fekete hosszú hajamon most ott volt a csuklya. Minek vegyem le? – Lehet, hogy én ribanc vagyok. Te meg csak egy pöcs aki nem vigyázik a gyerekeire. Tudod mit? Megölöm Jesset és marad három kölyököd. Mit szólsz? Sebastian ugyan… csak 3 kölyököd marad, el felejted a fiad hamar. – Mondtam neki gúnyos színészi hangon. – Majd a temetésére küldök fekete rózsát. Úgyis sötét a lelked. – Nevettem fel, és bezártam az ajtót. Nem bántom Jesset, de most visszakapta hogy idegesíteni próbált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése