Tim
- Zoe... - Mért kell mindenkinek idecsődülnie? Máskor azt fogom mondani mindenki jöjjön velem. Akkor egyedül lehetnék végre? Csak ártanak. fájó pillantást küldtem Jes felé. Láttam rajta a kínlódást, de tudtam nem fogja mutatni fájdalmát. Ezt az egy tulajdonságát örökölte anyját. Másképpen kívül belül én voltam. Ezüst... Tudtam ha most nekiugrok Illának abból még nagyobb baj lesz. De a két lány civakodása talán eléggé elterelte a figyelmet, szóval most kell cselekednem.
- Magus Crista! - Ragadtam meg a láthatatlan pajzsot. Nem nagyon vontam magamra a figyelmet, mivel pajzsom láthatatlan volt. Akkor sok szerencsét. Egy másodperc alatt fiamnál teremtem. - Diffindo! - Böktem a láncokra ,de ebben a pillanatban ugrott volna rám a vámpír, asszem Jane ,de gyorsabb voltam. - Immotegi! - És a nő már esett is a földre. Mindez másodpercek alatt játszódott le ,még is éveknek tűnt. Jesse pillanatok alatt eltűnt magával húzva anyját is. Remek egyedül maradtam. De még várok pár percet. Tűzzel játszottam ,de még is tudtam nem fognak megölni, addig míg nincs háború biztosan nem. Látszólag Mona pedig külön élvezte a műsort.
- Ugyan Illa mindketten tudjuk mi a célod. Tönkre akarsz tenni. Azt akarod ,hogy jobban szenvedjek mint eddig bárki a világon. Részben megértem. De ezzel csak magadat hazudtolod meg. Hiszen ha valaki már nem érez a másik iránt semmit, akkor fájdalmat sem okoz neki. Itt az adandó alkalom. Öld meg Jesset ,aztán Beccát. Utána a fiaid. Vegyél el tőlem mindent. De akkor is ott marad a bánatod. Fogd már fel ,hogy ezzel semmi sem lesz jobb. Ölj meg. Itt vagyok. Nem fogok elfutni. Kínozz bármit tehetsz. De nem tudnád meg tenni. Ott van benned az az illa akit régen mindenki szeretett. Az a szeleburdi lány. Ő pedig nem fogja engedni. Ez ellen semmit sem tehetsz... - Néztem barna szemeibe amik most utálatot tükröztek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése