Jesse & Alex
- Nem mész vissza... - Parancsoltam rá makacsan Zoera. Régen hívtam már anyának hiszen kicsit furcsa volt ezt egy olyan személynek mondani aki majdnem csak fiatalabbnak nézett ki nálam. Zűrös család zűrös ügyek. Lepillantottam lábamra ami még szörnyen sajgott ,de már csak két vágásnyom lett a heg pedig olyan volt mintha már egy hete történt volna. Hát igen jó vámpírnak lenni.
- Megnézem Christ. - Intettem anyámnak, aztán ott is hagytam. Nem érdekelt az ,hogy milyen szépen tudja felváltva szidni Illát és Timet.
- Halihó Törpicsek - Köszöntem rá öcsémre bajt jósló hangon. És az ágyra löktem. És arca felé lendítettem kezem. Persze nem ütöttem volna meg csak imádtam piszkálni. Olyan kis tudálékosan kisfiús volt. - Baj? Az ,hogy ijedős vagy. El tudod rólam képzelni ,hogy bántanék egy Törpét? Ugyan már.... - Gúnyolódtam közben pedig követtem lefelé.
- Nem keresem Zoet, de kösz a felvilágosítást ,különbet kétlem hogy ott van ,de mindegy. Öcsi... Tudod ,hogy egy idióta kis hülye gyerek vagy aki mindenbe beleüti az orrát? - Kérdeztem tőle. - De azért kösz. Látom nem lennél képes nélkülem élni. - Szorítottam be fejét hónajjam alá és adtam neki pár barackot. - Te én nagyon kajás vagyok. Kapjunk be valamit oké? - Kérdeztem megragadtam gyenge kis karját és a konyha felé húztam. Kit találtunk ott? Hát persze ,hogy Alexet.
- Komolyan mondom hozatok neked ide egy ágyat. Egész napi foglalkozásod: felkelsz, irány a konyha, és egész nap tömöd magad. - Löktem el a hűtőtől. Még szerencse ,hogy nem tud kifogyni.
- Miért jobb lenne inkább veletek unatkozni? Vagy éppen Beccával a telefonon csüngeni? Tudtátok ,hogy 5 pasija van? - Kérdezte gúnyosan.
- Jah, Chrissel éppen halálra untuk magunkat. Nem igaz törpe? Becca meg már rég nem érdekel ,nem tűnt még fel? - Vettem ki egy csokitortát ,de Alex már nyúlt is érte bohón. - Még mit nem. Ez az enyém Törppojáca. - Néztem rá lennézően és célba is vettem a pultot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése