Sebastian

Tim

- Nehogy magadat kezd el sajnálni. Neked ,hogy esne ,ha Zoe segítene elrabolni valakiknek Christ? Gondolj csak bele... - Néztem barna szemeibe. Közben valamit magyarázott és füle felől beszédet hallottam. Remek remélem azt mondják neki merre vannak. Mert ha nem akkor Isten bizony megölöm.
- Mért mit gondoltál te idióta? Azt ,hogy piknikezni akarják vinni őket? Azért raboltatták el azt a két gyereket. Merlinem... - Ordítottam, ezt már komolyan nem hiszem el. Tényleg elegem van. Illával se beszéltem semmiről ,csak Chrisről már majdnem egy éve, de nem is kerestem a társaságát, egyáltalán nem érdekelt. Elhagyott. Mert a kicsi fia nem nőhet fel halálfalók között. Nah ,mintha ő nem az lenne. Nevetséges. - Vigyél oda. - Szűrtem fogaim között.

- Váljunk ketté. Úgy több az esélyünk. Találkozunk a kastélyban. - Inkább nem részleteztem neki milyen kastélyban ,mert gondolom elég volt neki ez az egy szó is. De ha mégsem akkor ,majd rájön. De most sietnünk kell. Már csak azt nem értettem miért akarják őket bántani. Talán mert vámpírok, de ezt honnan tudnák? És amúgy se látszanak rajtuk. Én speciel észre sem venném, Zoe mondott pár tulajdonságot, de még azokat se látom szóval nem értem ezt az egészet. Kihalt volt minden. Illa nem azt mondta ,hogy vigyáznunk kell? Hát eddig benyitottam vagy 20szobába ,de sehol senki.

Mikor egyik ajtón benyitottam Christ pillantottam meg aki éppen hátat fordított nekem. Persze így is felismertem szőkésbarna fürtjeivel egyszerűen egyedülálló volt ,jah és ezt a pulcsit még tőlem kapta. Mögé lopóztam és hirtelen emeltem fel.
- Apa. - Mosolygott rám a kis kék szemű. Furcsa ,hogy mind a hármójuk megörökölte tőlem a kék szemet. Rebeca ezt az egy tulajdonságom. Kívülről is anyja volt, belülről meg pláne. Jesse tisztára én voltam. Mintha a pici magamat látnám. Chris pedig. Ő már nehezebb eset volt. Inkább keveréknek mondanám. Haja és szeme az enyém ,de a többi inkább vegyes. És rettentően anyás. - Magamhoz öleltem ,neki nincs baja ez még jobbik eset, de most a többieket is meg kell keresnem. De ekkor becsapódott hátam mögött az ajtó és én villámgyorsan fordultam meg.
- Jason.. - Néztem a férfira döbbenten. Jajj, hogy nem jöttem rá. Nem igazán ismertem ezt a korcsot, de mindig akkor futottunk össze mikor összeszűrte a levet Illával, vagy éppen Jesset rabolta el. Hát ki másnak lenne ilyen brilliáns ötlete.
- Te szemét, ha közöd van ehhez én Isten bizony megöllek. - Chris érzékelte hangomban a dühöt ezért teljesen hozzám simult, fejecskéjét pedig vállam mögé bújtatta. - Mire jó ez neked? - Kétség kívül megöltem volna már ,ha nincs itt picuri fiam. De az ő jelenléte valahogy nyugtatott és visszafogott egyszerre....