2010. július 5., hétfő

Sebastian

Tim

Kiléptem a kórház ajtaján és igazán akkor tudatosult bennem ,hogy mit is tettem.Nem igazán tudtam eldönteni, hogy rossz dolgot tettem e ,vagy jót. Hiszen csak a bosszú vágy irányított és semmi más. Nekidőltem a hófehér építmény mészporos falának Végül pedig úgy döntöttem visszamegyek hiszen ezeket a dolgokat meg kell beszélnünk. De amikor a folyosór léptem szinte elütött az orvosok hada akik Illa szobájába igyekeztek. Tudtam ,hogy baj van ,de azt nem tudhattam ,hogy mi is konkrétan.

Mikor beléptem a szobába a látványtól úgy éreztem az én szívem is leállt. Úgy éreztem mint még soha. Arcomon egy könnycsepp csúszott le ahogy nézte a lányra kinek életéért küzdöttek. Tudtam miattam van. De ha bármi baja lesz azt én nem élem túl. Hogy is hihettem azt ,hogy nem szeretem. Hiszen már pöttöm harmadikos koromban tudtam ,hogy vele akarom leélni az életem. Egy idióta vagyok semmi több.

- Mért tetted ezt? Teljesen tönkre akarsz tenni? Azt akarod ,hogy meghaljak? Szólj nyugodtan már hozom is a kést. De ilyet többé ne csinálj. Érted? - Szűrtem fogaim között ,ez felért egy lebukással ,de jelen pillanatban nem érdekelt. Semmi a világon...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése