Sebastian

Tim

- Úgy érted .... Erre a dalra gondolsz? - Vettem elő farmerom zsebéből a kis fecnit amit már évek óta magamnál hordtam. - Megtaláltam, el is olvastam... - Néztem az üres levegőbe. Túl büszke voltam ahhoz ,hogy bevalljam igen is értettem a kis dalocskát és azért hordtam magammal ,hogy emlékeztessen arra ,hogy Illa még mindig szeret. De már ebben sem hittem. Összecsaptak fejem fölött a hullámok és a habok alá mostak.
- Nagyon szép a szövege. Szívhez szóló ,de megint semmit se magyaráz meg. Senki nem kényszerített semmire ,nem érdekel mekkora bánattal tetted... - Nem fejeztem be ,de végül úgy döntöttem mégis megteszem. - De megtetted. Összetörted a szívem. Most pedig már kőből van...