2010. július 7., szerda

Christopher

Éppen a méregzöld szobámban ücsörögtem Alexxel. Mit lehetett tenni, ilyenkor nyári szünetben? Bulizni, Csajozni és Szórakozni. Ezt mind megtehettük, nem voltunk ezektől eltitlva. Jesse éppen ezen a héten velünk volt. Mondta menjünk el egy bárba, néztem nagyot és bólintottam.
Már éppen elkezdtem készülődni amikor az öcsém furakodott be előttem a fürdőbe.
- Alex meghalsz.... mindig te mész be előbb!!! - Őrjöngtem mint egy lány, mert nekem az elsőbbség mindig. Ezt ő is tudja. Na jó amíg készülődik nézzük mire jók ezek a mugli kütyük. Laptop, internet... Höhö, asszem ezt apa nem tudja ha megtudná mit szereztem a héten tuti ellenem lenne e téren na mindegy.

- Ha elkészültél tesó szólj, addig lemegyek enni valamit. - Szóltam be neki majd bevágtam az ajtót és indultam le a lépcsőn. Hát lehet nem kellett volna. Apu ajtaját berobbantották. Valami fura lények. Nem tudtam az alakjukból kivenni mifélék, de itt rosszat sejtek. A katanám, meg a pálcám magamnál tartottam. Éppen jön fel Jesse a lépcsőn amikor elragadjáj és egy női hang mondja menjen velük nincs ellenállás. Rideg és kímért volt, de a hangja olyan ismerős. Megmerevedtem, és nem tudtam e percben mi történt. Valóban azt láttam amit? A bátyámat elvitték? Fogtam magam és magamhoz tértem. Rohantam le apához, meg Zoéhoz.

- Mi..mi történt? Apa... Jesset elvitték... egy nő, ijesztő rémísztő, rideg de ismerős hangú nő elvitette Jesset. Azal ha ellenál nekik meghal. - Mondtam és nem törődtem semmivel el akartam indulni, de apám megállított.

- Hadd menjek érte, nem akarom, hogy bántsák.... - Mondtam és farkas szemet néztem Sebastiannal. Ha családtagról van szó nem gondolkodom, hanem cselekszem. Veszélyesebbek voltak ezek a lények a halálfalóknál ha jól láttam, de ha harc hát legyen harc....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése